A Piraeus Bank fiókjainál állnak sorban az emberek, de más bankokat nem szálltak meg az ügyfelek, arról pedig szó sincs, hogy az élelmiszerboltokban, benzinkutakon megindult volna bármilyen vásárlási láz – mondta lapunknak Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Az Athénban tartózkodó közgazdász rámutatott: a betétesek nem most kezdték kilapátolni a pénzüket a bankokból, ez a folyamat 2009 óta tart. Azóta a magánszektor betétállománya harmadára zsugorodott. A készpénzállomány meghaladta a betétállomány értékét, emellett jellemzően értékállónak gondolt vagyontárgyakat is elkezdtek vásárolni, tipikusan ingatlant. S persze sokan nyitottak más uniós tagállamban bankszámlát.

Várhatóan nem lesz drámai a hatása, ha a görögök a beintésre szavaznak, s az országot kipenderítik az eurózónából. Technikailag a drachmát könnyű bevezetni, a saját deviza jelentősen leértékelődne, ám ennek sem lenne katasztrofális a hatása.

Az igazán nagy gond az, hogy egyáltalán nem lehet megtippelni, mi lehet majd a kilépés közvetett hatása. A krízis tovább terjedhet a periféria többi államára, különösen Portugáliára és Spanyolországra. Még komolyabb kérdés a befektetési bizalom: a nagy befektetők bíznak-e majd Európában, vagy inkább Kínába viszik a befektetéseiket?

Alapjaiban módosítja majd a gazdaságfilozófiát Görögország kiszórása a monetáris unióból. Egyrészt még keményebbé válik a megszorítás-élénkítés vita, másrészt óhatatlanul megindul a találgatás: ki lesz a következő. Márpedig ha komolyan felmerül, hogy az eurózónából csak úgy ki lehet lépni, akkor az már nem monetáris unió lesz, hanem fixált valutarendszer – mondta Pogátsa.