A tanácskozás Oroszország kérésére ült össze, miután Olekszandr Turcsinov ügyvezető ukrán államfő hétfő reggelig (közép-európai idő szerint reggeli 8 óráig) adott haladékot a közigazgatási és egyéb épületeket megszállva tartó kelet-ukrajnai oroszpárti aktivistáknak fegyvereik letételére.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet arra sürgette a nyugati államok vezetőit, hogy – ugyanúgy, mint korábban az Oroszországba menekült ukrán elnök, Viktor Janukovics esetében – most is vessék latba befolyásukat a kijevi vezetésnél az erőszak alkalmazása ellen. A diplomata szerint teljes egészében a Nyugaté a felelősség, hogy megakadályozzon egy polgárháborús vérontást Ukrajnában.

Jurij Szergejev ukrán ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta, hogy hazája ellen egy Oroszországból irányított terrorista művelet folyik, amit kormánya nem nézhet tétlenül. Ukrajna képviselője a maga részéről azt sürgette, hogy valaki Moszkvát szólítsa fel „az ország keleti részén folytatott háború leállítására", amely szavai szerint nem az ukránok között folyik.

Szergejev azt javasolta, hogy az orosz vezetés lépjen érintkezésbe a kelet-ukrajnai kormányzati épületeket elfoglaló ügynökeivel, és utasítsa őket: éljenek a Turcsinov-féle ultimátumban felajánlott büntetlenséggel és tegyék le a fegyvert.

Csurkin szerint az erőszak kitörése Kelet-Ukrajnában veszélybe sodorja a csütörtökre Genfbe meghirdetett négyoldalú tárgyalásokat Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió diplomáciai vezetői között.

Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet óva intette Oroszországot attól, hogy a kelet-ukrajnai eseményeket további katonai eszkalációra használja fel a térségben.

Samantha Power, a világszervezetben működő amerikai misszió vezetője kétségbe vonta Oroszország szavahihetőségét, rámutatva, hogy a moszkvai állításokkal ellentétben a kelet-ukrajnai városokban nem tiltakozó tüntetések, hanem professzionális és összehangolt katonai műveletek zajlanak.

Power ismételten a helyzet elmérgesítésével vádolta meg Moszkvát.