A gfs.bern közvéleménykutató intézet adatai szerint 77 százalék nemmel szavazott arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, ha 18 euró lenne a minimális órabér az alpesi országban.

A svájci szakszervezetek szerint a 4,2 millió munkavállaló közül 330 ezren dolgoznak ennél kevesebbért. Ahhoz, hogy a magas lakbéreket és megélhetési költségeket ki tudják fizetni, legalább 3300 eurós havi fizetés kell, érveltek a kampányban.

A szociáldemokraták és a zöldek is támogatták a javaslatot, míg a gazdasági élet szereplő óvtak tőle. A gazdasági miniszter szerint főként a kisvállalatokat sújtaná egy ilyen lépés és állások megszűnéséhez vezetne.

A Süddeutsche Zeitung azzal magyarázza a „nem" szavazatok elsöprő többségét, hogy az alacsony fizetésűek többsége nő, külföldi és alacsony képzettségű, akik nem tudnak erőteljes lobbitevékenységet kifejtetni. Eszerint továbbra sem lesz hivatalos minimálbér az országban.

Szűk többséggel elutasították a Gripen vadászgépek beszerzését is (54 százalék voksolt nemmel), ezzel a 2,5 milliárd eurós beruházás egyelőre lekerült a napirendről. Svájcban hónapok óta élénk vita folyik a hadsereg modernizálásáról, a kormány álláspontja szerint ezt már nem lehet halogatni, hiszen a most szolgálatban levő F-5-ös gépek elavultak, míg az ellentábor arra hivatkozik: minek egy semleges országnak egyáltalán légierő? Ha baj van, akkor legfeljebb a NATO megvédi őket is.

A Gripenek ellen szólt az is, hogy a teszteken csupán a harmadik helyre kerültek a német projektnek tartott Eurofighterek és a francia Rafale-ek mögött: a kormány politikai okokból választotta a svédeket, miután az utóbbi időben meggyűlt a bajuk a németekkel és a franciákkal a banktitok miatt.

Átment viszont az a népszavazási kezdeményezés, amely élethosszig kizárja a pedofílokat azokból a munkakörökből, ahol bármilyen kapcsolatba kerülhetnek gyerekekkel. A kormány ezt ellenezte, úgy vélve, hogy már így is biztosítják a törvények azt, hogy a érzékeny szektorokból kizárják az elítélt bűnözőket.