Ha egyáltalán sikerül dönteni, akkor sem számíthat kemény szankciókra Oroszország az európai állam- és kormányfők csütörtöki rendkívüli találkozóján. Az uniós külügyminiszterek hétfőn a vízumliberalizációról, illetve az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások felfüggesztését helyezte kilátásba, ha Oroszország nem csökkenti a feszültséget a krími térségben. Most a vezetőkön a sor, hogy megvitassák az informális ebéden, hogy elegendő lépést tette-e Moszkva a feszültség enyhítése érdekében. Ez ügyben Angela Merkel beszámolója lehet a perdöntő, a német kancellár ugyanis többször is beszélt az elmúlt napokban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. – Ez a csúcs Oroszországról szól és nem Ukrajnáról – mondta egy neve elhallgatását kérő diplomata a találkozó előtt.

A csúcstalálkozónak nem is lesz záródokumentuma, csak Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ad ki egy közleményt. A közlemény szövegének tervezéséről szóló szerdai vita során információink szerint Litvánia, Dánia, Lettország, Lengyelország, Észtország, és Magyarország is kritikusan állt az eredeti tervezethez, és Oroszországot erőteljesebben bíráló szöveget szorgalmaztak.

A vezetők csütörtökön először Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel tárgyalnak, majd egymás között vitatják meg, romlott-e a helyet, és milyen választ kéne rá adni. Lengyelország és a balti államok erősen szankciópártiak, míg Németország, Olaszország nem támogatja büntetőintézkedések bevezetését. Berlin nem akarja elszigetelni Moszkvát – ellentétben az Egyesült Államokkal – mert tart az orosz válaszreakciótól: az orosz gázkivitel negyede Németországba megy. Franciaország sem szeretne szankciókat, hiszen Párizs nagy értékben fegyvert szállít Oroszországnak.

Viktor Janukovics és fia vagyonát is befagyasztotta az EU – derült ki a csütörtökön megjelent uniós hivatalos közlönyben, amelyből megtudni, ki az a 18 személy, aki ellen az unió büntetőintézkedésekről döntött. Köztük van Viktor Psonka, a volt legfőbb ügyész, Olekszandr Jakimenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt vezetője., a biztonsági szolgálat volt vezetője, és Mikola Azarov korábbi miniszterelnök is. Az EU állami vagyon hűtlen kezelése és az emberi jogok megsértése miatt vette célba ezeket a személyeket. Az EU-ban elérhető bankszámlák és egyéb javak zárlatáról szóló lépés egyelőre 12 hónapra szól.