Az európai gázháború árnyékában tanulságos, hogy Németország az utóbbi években valóságos energiapolitikai csodát hajtott végre: miközben nagy léptekkel halad az atomkivezetés és a megújulóenergia-forradalom útján, megőrizte energiaexportőri státuszát, és még rengeteg munkahelyet is teremtett a zöldenergia-iparban. Hogyan működik a német gazdaságot az orosz gázról is egyre inkább „lekapcsoló” energiafordulat (németül: Energiewende), és vevő lehet-e a fordulat után a német energiaszektor az „olcsó” paksi áramra? Erről Felix Matthes, az Ökoinstitut, freiburgi központú kutatóintézet energia-szakértője tartott előadást Budapesten, a Heinrich Böll Alapítvány és az Energiaklub konferenciáján.

Régi szélmalom és új szélturbina Arnd Wiegmann / Reuters

– Nem 2011-ben, a fukusimai katasztrófa után, hanem már 2002-ben döntött a kormány az atomerőművek kivezetéséről. Három évvel ezelőtt csak ennek az évtizedes, jól előkészített döntésnek a gyakorlati kivitelezése kezdődött meg – hangsúlyozta Felix Matthes. A lépésre és az alternatívákra minden érintett termelő, szolgáltató és fogyasztó felkészült, így nem okozott gondot, amikor elkezdték lekapcsolni a reaktorokat.

A német célok ambiciózusak: 2020-ra 40 százalékos, 2050-re 80–95 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentést kívánnak elérni úgy, hogy 2022-ig az összes atomerőművüket leállítják. A német lakosság 90 százaléka támogatja az energiafordulatot, 50 százalék még fel is gyorsítaná. A szakértő egyértelművé tette, hogy nincs pótlólagos nukleáris import (a leállított atomerőművek termelését nem külföldi reaktorokból pótolják), van viszont német szénáramexport, ami klímavédelmi szempontból nem feltétlenül előnyös. Az ellátásbiztonság nem került veszélybe a megújulók „beépítése” miatt: évente 14 percnyi áramszünet van, miközben például Bostonban – ahol jóval nagyobb az atomerőművek aránya a termelésben – az éves érték 240 perc.

Az sem igaz, hogy megnőtt a német gazdaság orosz energiafüggősége: tavaly a teljes gázfogyasztás 13-14 százaléka érkezett Oroszországból. Még csak az áram ára sem emelkedett, sőt – az európai piaci trendeket követve –még csökkent is. A német ipari áram olcsóbb, mint a magyar, a lakossági pedig valamivel drágább. (A nagy fogyasztók kedvezményt kapnak.)

Ezalatt a németországi energiatermelés látványosan átalakult. Jelenleg az áramtermelés 46 százaléka agrárgazdálkodók, illetve magánszemélyek kezében van, és több mint kétmillió energia-előállítási egység kapcsolódik a rendszerre (ebben a házak tetején lévő, a felesleget a hálózatba pumpáló napelemek is beleszámítanak). – Vannak olyan órák, amikor gyakorlatilag ingyen van az áram – állította Felix Matthes. Amikor a nap is süt, és a szél is fúj, a rendszer nagyon alacsony költséggel állítja elő az energiát. Ha ez egy napközbeni fogyasztási völgyidőszakban történik, akkor a pillanatnyi ár lezuhan. Ez a nagyon olcsó áram megjelenik az európai árampiacon, és senki sem tud versenyezni vele; a szakértő szerint ez az oka, hogy Csehország nem építi meg a temelíni atomerőművet.

Egy ilyen környezetben más típusú erőműrendszerre van szükség – szögezte le Felix Matthes. Újságírói kérdésre szó szerint hülyeségnek nevezve az ötletet, hogy a paksi atomerőmű új blokkjainak áramfeleslegét (ahogy magyar kormányzati források állítják) Németország fogja megvásárolni. – Németországban követhetetlen tempóban bővül a zöldenergia-termelés. Ezek a beruházások 6-8-10 év alatt megtérülnek, utána úgyszólván ingyen termelik az áramot.Mire Paks II beindul, a német gazdaság dúskálni fog az olcsó nap- és széláramban. Aki nálunk drágábban termel, nemhogy Németországban, de az európai villamos hálózatok összekapcsolása miatt máshol sem tudja majd eladni az áramot – érvelt a szakértő.