Nem kapkodnak a csúcsjelöltekért

Mindössze tizenöt EU-tagállamban közvetíti valamelyik televízió a csütörtök esti vitát, amelyen összecsapnak az Európai Bizottság elnöki székéért versengő európai pártcsaládok jelöltjei.

A csúcsjelöltek közül az Európai Néppárt (EPP) színeiben induló Jean-Claude Juncker és az Európai Szocialisták Pártjának (PES) jelöltje, Martin Schulz többször és több nyelven vitatkozott már, az elmúlt egy hétben Franciaországban és Németországban is, de a többi jelölttel eddig csak egyszer mérték össze magukat. A mostani vitában a zöldeket a fiatal német képviselőnő, Ska Keller, a liberálisokat a belga Guy Verhofstadt képviseli, és részt vesz benne az európai politika egyik sztárja, a görög radikális baloldali párt, a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz is. A vita ezúttal angolul zajlik az Európai Parlament brüsszeli épületében.

Martin Schulz és Jean-Claude Juncker a ZDF német televízió berlini stúdiójában Markus Schreiber/Reuters

A közvetítést ingyenesen át lehet venni, a köztelevíziók azonban nem kapkodtak a lehetőségért. A többi közt Magyarországon és Hollandiában egyáltalán nem adják a vitát, Ausztriában az ORF 3-ra szorult, Nagy-Britanniában a parlamenti közvetítésekre szakosodott BBC Parliament veszi át, Németországban pedig a Phoenix csatorna, amely szintén inkább csak politikai műsorokat sugároz. Igaz, közvetíti a vitát az egész kontinensen fogható Euronews és a Deutsche Welle is.

Doru Frantescu, a Votewatch brüsszeli elemzőcég társalapítója és szakpolitikai igazgatója szerint a csütörtök estihez hasonló viták nem befolyásolják érdemben a választások eredményét. A választók alig ismerik azokat a politikusokat, akiket a pártok az Európai Bizottság élére jelöltek, ők nem kapnak akkora sajtónyilvánosságot, mint a helyi jelöltek, és nehéz is másfél hónap kampányidőszak alatt 28 tagállamban ismertséget szerezni.

Ráadásul a csúcsjelöltek nem igazán tudják befolyásolni a nemzeti közbeszédet. Lapunk kérdésére az Európai Parlament hivatalosan azt közölte: nem mérik, hogy a vezető jelölteket hány választó ismeri a tagállamokban. Frantescu ugyanakkor emlékeztetett, hogy először vannak csúcsjelöltek EP-választáson, ami fontos és jó gyakorlat, de évekbe telik, mire a választók megismerkednek az új jelenséggel.

Egyre szorosabb a versengés a jobbközép EPP és a szocialisták között a legutóbbi összesített felmérések szerint. A Votewatch – amely tagállami adatokból állít össze elemzéseket – úgy számol, hogy az EPP csak három hellyel vezet: 212 képviselővel rendelkezne, a szocdemek pedig 209 hellyel. Igaz, még bizonytalan, hogy egyes pártok hova ülnének (bizonytalan elem például az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció is, vagy például az olasz Beppe Grillo Ötcsillag mozgalma).

A Votewatch prognózisa szerint a szélsőséges pártok képesek lesznek frakciót alkotni (ehhez legalább 25 képviselő kell hét tagországból). Szakértőik úgy számolnak, hogy a többi között az osztrák és a holland Szabadságpárttal, a francia Nemzeti Fronttal felálló pártfrakció a hetedik legnagyobb lehet az EP-ben, megelőzve a zöldeket. A Votewatch szerint Nigel Farage euroszkeptikus frakciója a negyedik legnagyobb lehet (feltéve, hogy Grillo mellé ül).

Egy másik összegzés azt jelzi, hogy Görögországban az euroszkeptikus Sziriza 27,6 százalékkal a második legnépszerűbb párt. Franciaországban a Nemzeti Front vezet a felmérésekben, egy százalékkal megelőzve a jobbközép UMP-t. Olaszországban az euroszkeptikus Ötcsillag a második legnépszerűbb 25 százalékkal, Hollandiában Geert Wilders Szabadságpártja vezet 17 százalékkal.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.