Lázár János dicsekvése már nem fér bele
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel semmi újat nem állított Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint. Ha ugyanis valakit faji, vallási, felekezeti vagy éppen nemzetiségi hovatartozása miatt a hazájában üldöznek, és emiatt nálunk menedékjogot kér, érkezzék bárhonnan, be kell fogadnunk – hangsúlyozta a szakértő.
A nemzetközi kapcsolatokat tekintve viszont rendkívül kínos – fűzte hozzá –, ha egy politikus azt állítja, hogy Ukrajnában a magyarok üldöztetésnek vannak kitéve. Lattmann álláspontja: ilyesmit azért sem szerencsés mondani, mert a kormány deklarált célja a kárpátaljai magyar kisebbség segítése. Maga Lázár közölte, hogy új segélyezési programokat vezetnek be, és minden kárpátaljai magyar pedagógus bérét kiegészítik, a kárpátaljai magyar gyermekek étkeztetését kifizetik, és segítik a nehéz helyzetbe került önkormányzatokat is.
Arra a felvetésünkre, hogy ez nem minősül-e egy másik állam belügyeibe való beavatkozásnak, Lattmann Tamás leszögezte: egy nemzeti kisebbség támogatásával önmagában nincs baj. Legfeljebb az vetődhet fel, hogy ez nem sérti-e a diszkrimináció tilalmát, de szerinte az ilyen pozitív megkülönböztetés nem kifogásolható. Olyasmit viszont nem kellene mondani – idézte Lázárt –, hogy a kijevi külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy akadályozza a kárpátaljai magyarság mindennapjainak könnyítését célzó magyar kormányzati törekvéseket.
Ahol jelentős számú magyar kisebbség él, különösen fontos lenne korrekt viszonyra törekedni – emelte ki a nemzetközi jogász. Ebbe végképp nem fér bele – fogalmazott –, hogy egy miniszter azzal dicsekedjék, milyen jó munkát végez a magyar katonai és a polgári hírszerzés Ukrajnában. Lattmann úgy vélte: ha a diplomáciai kapcsolatokban már a látszatra sem ügyelnek, a magyar állam azzal is többre megy, ha nemzetközi fórumokhoz fordul.
Ha a kormány hiteles információkkal rendelkezik például arról, hogy a magyar kisebbségeknek hátrányos megkülönböztetést kell elszenvedniük, a diszkrimináció miatt az emberi jogi bírósághoz lehet fordulni – közölte a nemzetközi jogász. Az, hogy az Európa Tanács egyik tagállama egy másik ország ellen kezdeményezzen eljárást, egészen kivételes, de Lattmann szerint több példa is volt már rá. A hetvenes években Írország az Egyesült Királyságot, nem egészen tíz éve Grúzia Oroszországot panaszolta be.
Terrorizmussal és törvénytelen fegyveres szervezet létrehozásával gyanúsította meg az Ukrán Legfőbb Ügyészség a Jobboldali Szektor (PSZ) hat tagját, aki részt vett a július 11-i munkácsi fegyveres összetűzésben – jelentette be Kijevben Andrij Popov, a munkácsi konfliktus körülményeinek tisztázására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság vezetője. A kárpátaljai városban négy halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzés robbant ki Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrei és a PSZ fegyveresei között.
Közben Petro Porosenko ukrán elnök megbízta a Donyec-medence helyzetének rendezésére létrejött háromoldalú kontaktcsoport kijevi küldötteit: írják alá a frontvonal mentén létrehozandó 30 kilométeres ütközőövezet létrehozásáról született megállapodást az EBESZ és az orosz fél képviselőivel. Néhány nap múlva megkezdődhet valamennyi nehézfegyver kivonása az EBESZ felügyelete alatt – mondta Porosenko, aki szerint ezzel megkezdődik a valódi tűzszünet. (MTI)
