A kormány reméli, hogy a csütörtökön megkötött tűzszüneti megállapodás jelentős lépés lesz Mianmar (korábban Burma) tartós békéjének elérésében. A délkelet-ázsiai ország 1948-ban vált függetlenné Nagy-Britanniától, az etnikai lázongások azóta állandóak.

A mostani megállapodás egyáltalán nem országos és nem nevezhető a szó szoros értelmében békeszerződésnek, a kormánynak a nyakatekert tárgyalási folyamatok során minden egyes ellenfelével tárgyalóasztalhoz kellett volna ülnie és megállapodásra jutnia, mielőtt a folyamat egy újabb szintjére jutottak volna. Így bár Nepjida 15 lázadó csoporttal tárgyalt, hét különösen aktív nem írta alá az egyezményt, tehát a most megkötött felemás szerződés egyáltalán nem garancia a konfliktusok szüneteltetésére.

Az autonómiát követelő közül éppen a legnagyobb katonai csoportok, köztük az Egyesült Wa Állam Hadserege és a Kachin Függetlenségi Szervezet maradtak távol. Utóbbi katonai alakulata, a Kachin Függetlenségi Hadsereg az északkeleti Kachin államban nagy terület fölött gyakorolja az uralmat, és rendszeresen összecsap a burmai hadsereggel.

Tudósítók szerint már most elkezdődtek azok a politikai viták, melyek egy új szövetségi rendszer és államszerkezet létrejöttét vizionálják néhány hónapon belül. Ez a folyamat felszíthatja az indulatokat, és elemzők szerint annak is fennáll a veszélye, hogy épp a kormány hadserege szegi majd meg a tűzszüneti megállapodást.

Azokat a csoportokat viszont, amelyek aláírták a tűzszüneti megállapodást, a kormány törölte a „jogellenes társulások" listájáról, ami egy jelentős lépés afelé, hogy ezek a kisebbségek is jobban beleszólhassanak az állami ügyekbe.

Ang Szán Szu Csí Nobel-békedíjas ellenzéki politikus, aki 1980 óta küzd hazája békés demokratizálásáért, nem vett részt az aláírási ceremónián, mivel már korábban kérte a lázadó csoportokat, hogy a gyors megállapodás helyett a tartós megoldásokra fókuszáljanak.

Nem maradtak azonban távol az Európai Unió, India, Kína, Japán és az Egyesült Államok képviselői – számolt be a mianmari állami média.