„Mi kubaiak fel vagyunk készülve az új időkre. Az emberek tanultak, műveltek, és pontosan tudják, hogy a forradalom vívmányai milyen eredményekkel jártak, így nem aggódunk” – mondta lapunknak a II. Magyarország–Latin-Amerika Fórum miatt Budapestre látogató politikus.

Carricarte második otthonának nevezte a magyar fővárost, ahol hat évig tanult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, s ahol 13 éve járt utoljára. „Sok szép emlék fűz ide, jó barátokra tettem szert, és rendkívül jó tanáraim voltak” – emlékezik vissza azokra az időkre, amikor a szocialista országok közti együttműködés révén számos kubai diák jött Magyarországra tanulni. Sokakkal ellentétben nem maradt külföldön, hanem hazatért. Mostanra ő a kubai külkereskedelmi tárca második embere, így közelről figyelte a történelmi közeledést a hidegháborús ellenséggel.

Antonio Luis Carricarte Corona Külügyi és Külgazdasági Intézet

„Még a folyamat elején vagyunk. A kereskedelmi embargó továbbra is érvényben van. A jövőben is szót emelünk az amerikaiak embertelen politikája ellen, október 28-án ismét szavazásra bocsátjuk az ENSZ-közgyűlésen az embargó megszüntetését, és bízunk benne, hogy Magyarország is mellénk áll” – mondta Carricarte, aki szerint az elmúlt tíz hónapban semmilyen haszna nem származott Kubának az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai közeledésből.

Pedig az Obama-adminisztráció sok bírálója szerint túlzottan is nagylelkű volt: szabadon engedett három kubai kémet, növelte az amerikai állampolgárok által a szigetországba utalható valuta összegét, lazított az utazási feltételeken (a turistautakat továbbra sem engedélyezik, de „kulturális”, „vallási” és „oktatási tanulmányutak” révén számos amerikai turista látogatott el az idén Kubába), s egyes szektorokban kereskedelmi együttműködést is kilátásba helyezett. Carricarte a kemény szavak ellenére nem rejtette véka alá – sőt ezért látogatott Budapestre –, hogy hazájának szüksége van a külföldi befektetésekre.

Fidel Castro 2006-os visszavonulása után két évvel öccse, Raúl hozzálátott Kubában a szocialista gazdasági modell megújításához. Szakértők szerint azonban a mérsékelt reformok – köztük a magánvállalkozások engedélyezése egyes területeken – nem hozták meg azt a lendületet, amelyre pedig szüksége lenne Kubának. A The Economist elemzése szerint tavaly 1,3 százalékkal nőtt a gazdaság, s az államháztartási hiány idén várhatóan minimum a duplájára növekszik, meghaladja majd a GDP 6 százalékát.

Carricarte úgy véli, legalább évi 5 százalékos gazdasági növekedésre volna szükségük. A mezőgazdaságtól az egészségügyön át a bányászatig minden szektor fejlesztésre szorul, s ezt nagyban segítheti, ha nem csak a környező országok fektetnek be. „A gazdasági modell aktualizálása során az egyik fő célunk, hogy a vállalatok fokozatosan nagyobb autonómiával bírjanak” – fűzte hozzá. Kubával kapcsolatban azonban óvatosak a külföldiek, hiszen az állam erős kontrollt gyakorol az üzleti szférában.

Bár elvben akár 100 százalékban külföldi tőkéjű cégek is működhetnek az országban, az egyik fő kereskedelmi partnernek számító spanyol kormány mindenkit figyelmeztet, hogy a gyakorlatban csak a kubai állammal közös vegyes vállalatokat lehet létrehozni. Az olyan esetek sem növelik a bizalmat, mint Cy Tokmakjian kanadai – az észak-amerikai ország szintén a sziget egyik vezető kereskedelmi partnere – üzletemberé, akit egyebek között vesztegetésért 15 év börtönbüntetésre ítéltek Havannában. A hetvenes évei közepén járó férfit csak három év után, 2015 elején engedték szabadon.