Putyin nyilatkozatai is a harci stratégia részei? Maxim Shemetov / Reuters

Egy másik forrás azonban elmondta: Putyin jól időzített nyilatkozatai befolyásolják a Moszkvával szembeni további szankcióktól amúgy is vonakodó tagállamokat, így várhatóan a hétvégi események alapján döntik el, mennyire hitelesek a legutóbbi szavai.

Az EU külügyminiszterei hétfőn gyűlnek össze Brüsszelben, hogy határozzanak az Oroszország elleni szankciók újabb szintjéről. Gazdasági büntetőintézkedések továbbra sincsenek terítéken. Ezek lehetőségét és hatásait továbbra is az Európai Bizottság méri fel, de a bevezetésükre egyelőre nincs politikai étvágy sem Brüsszelben, sem a legtöbb európai fővárosban. A tagállamok nagykövetei ugyanakkor megegyeztek abban, hogy szélesítik az eddigi célzott szankciók jogi alapját, és most már nemcsak a krími beavatkozás közvetlen felelőseit és a hozzájuk köthető jogi személyeket lehet büntetni beutazási tilalommal és a számlák befagyasztásával, hanem azokat is, akik hasznot húztak a krími vagyonok, vállalatok kisajátításából.

Ám ez továbbra is elég szűk kör, a Kreml legbefolyásosabb vezetőit nem érintik a szankciók, amelyeket hétfőn újabb 14 emberre és két jogi személyre terjeszthetnek ki. A tagállamok jelentős része – többek között Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Ciprus – továbbra is vonakodik attól, hogy súlyosabb gazdasági konfliktusba keveredjen Oroszországgal. Brüsszeli diplomaták szerint ez nem meglepő, hiszen sok közülük nagyon kiszolgáltatott az orosz energiaexportnak.

Csütörtökön Berlinben Orbán Viktor miniszterelnök is azt hangsúlyozta José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, hogy Magyarország nem engedheti meg magának a gazdasági szankciókat, hiszen ez nemcsak az energiaellátást befolyásolná, hanem olyan magyar cégekre is hatással lenne, mint a Mol vagy az OTP. Ám uniós diplomaták szerint már az eddigi szankciók is hatásosak, hiszen az orosz gazdaság recesszióba süllyed, nehezebbé vált a cégek adósságának finanszírozása, megcsappant a befektetői bizalom. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kedden látogat Brüsszelbe. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke pedig hétfőn Kijevbe megy, majd Moldovába és Grúziába utazik.

Ezzel a két állammal az EU júniusban hasonló társulási egyezményt és szabad kereskedelmi megállapodást tervez aláírni, mint amilyenre tavaly ősszel nemet mondott Viktor Janukovics akkori ukrán elnök, kiváltva ezzel a bukását hozó tüntetéssorozatot. Moldova a keményebb dió: az ország Ukrajnával határos területén, a szakadár Transznyisztriában orosz csapatok állomásoznak, és korábbi félelmek szerint Putyin megpróbálhatja ezt a régiót összekapcsolni a Krímmel. Másrészt Moldovában ősszel választások lesznek, amelyek után várhatóan az oroszbarát kommunisták kerülnek hatalomra, ami kérdésessé teheti a társulási szerződés sorsát.

Günther Oettinger energiaügyi EU-biztos a hét második felében találkozik az ukrán és az orosz energetikai miniszterrel, hogy közvetítsen a gázárról folyó vitájukban. Moszkva tartozások megfizetését követeli Kijevtől, emelte a szállítások árát, amit ráadásul júniustól előre kér, máskülönben elzárja a gázcsapot. Az oroszok szerint az európai importot ez nem befolyásolja, hacsak az ukránok nem vesznek el a területükön áthaladó gázból. Egy diplomáciai forrás lapunknak ugyanakkor azt mondta, készülnek erre az esetre is, bár azt nem tartják valószínűnek.