Érdeklődésünkre ezt az információt az Enel pozsonyi székházában is megerősítették. A csomag iránt a magyar MVM-Mol (a pozsonyi Slovnaft petrokémiai cég tulajdonosaként) konzorcium is érdeklődött, két árajánlatot is tett, mégsem járt sikerrel. Miként a kínai CNNC (The China National Nuclear Corporation) társaság sem, amely azonban csupán néhány héttel ezelőtt jelezte érdeklődését.

A cseh és szlovák érdekeltségű EPH energetikai és ipari holding tavaly megvásárolta a német Ruhrgas a Gaz de France cégektől a Szlovák Gázművek (SPP) 49 százalékos tulajdonrészét, majd eladta a szlovák államnak, amely így egyedüli tulajdonos lett. Az ügylet részeként az EPH az oroszországi földgázt szállító Eurostream-ben többségi csomagot, az SPP- distribúcia állami cégben pedig 49 százalékot szerzett, de ezzel együtt irányító jogkört is.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a kisebbségi tulajdonrészt birtokló szlovák állam képviseletében Robert Fico kormányfő többször kijelentette, hogy addig nem egyeznek bele a tulajdonváltásba, ameddig az olaszok nem építik fel a mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkját. Jólértesültek szerint az Enel a kiválasztott érdeklődőnek emiatt két részben adná el a többségi csomagját, a másodikat majd csak azután, ha teljesítik a szlovák kormány feltételét.

Az olaszok kilenc éve vásárolták meg 840 millió euróért a Szlovák Villamos Művek többségi tulajdonrészét, amelyen most a cég kedvezőtlen anyagi helyzete miatt szeretnének túladni. A szlovák kormány és az Enel közötti jogviták miatt a tárgyalások nem lesznek egyszerűek. Ugyanis az olasz társaság 588,2 millió eurós jóvátételt követel a pozsonyi alaptól, mert szerintük törvénytelenül fosztották meg őket a bősi vízerőmű üzemeltetésétől, holott az eredeti szerződés értelmében erre harminc éven át joguk lenne.

A szlovák kabinet viszont - miután az illetékes szlovákiai bíróság jogerősen érvénytelennek minősítette a bősi vízerőmű bérléséről nyolc éve megkötött szerződést - visszaköveteli az Eneltől a hasznot, amely évente 35-40 millió euró körül lehetett. Jogvitájuk minden bizonnyal a bécsi nemzetközi döntőbíróság elé kerül.

Sok a kérdőjel Mohi körül is. A dél-szlovákiai Lévához (Levice) és a magyar határhoz közeli atomerőművet még 1982-ben kezdték el építeni, jórészt csehszlovákiai, illetve szovjet cégek. Négy, egyenként 440 MW teljesítményű blokkot terveztek, (VVER 440) V213 típusú orosz gyártmányú reaktorokkal.

Az első két blokkot 1998-ban, illetve 2000-ben indították be. Az Enel 2006-ban vállalta, hogy a harmadik blokkot legkésőbb 2014-ben, a negyediket pedig az idén üzembe helyezik. Az eredeti terv szerint az építkezés 2,78 milliárd euróba került volna. Az olaszok azonban jelentős csúszásban vannak, miközben a költségek már csaknem ötmilliárdra rúgnak.

Tavaly kora ősszel az Enel hét és fél éves futamidőre 870 millió eurós hitelt vett fel az orosz Sberbanktól. A késést és a megnövekedett költségeket azzal indokolták, hogy a fukusimai földrengést követő súlyos nukleáris üzemzavarok miatt az eredeti terveket módosítani kellett, s további korszerű biztonsági berendezések alkalmazása is elengedhetetlenné vált. Értesüléseink szerint az EPH cseh és orosz cégek közreműködésével vállalná Mohi befejezését és üzembe helyezését.