David Cameron miniszterelnök szerdán a londoni alsóházban arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a kormány a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezettől (Migration Advisory Committee, MAC) kért állásfoglalást több olyan intézkedéstervezetről, amelyek célja az, hogy a munkaadók számára kevésbé legyen vonzó, illetve könnyű a nem EU-tagországokból érkező munkavállalók toborzása és alkalmazása.

A szigorítási tervek között szerepel annak a minimális bérnek a felemelése, amelyet a munkaadónak igazolnia kell ahhoz, hogy az EU-n kívülről toborzott munkavállaló vízumot kaphasson.

Emellett a brit kormány úgynevezett "szakképzési illetéket" is ki akar róni azokra a vállalatokra, amelyek nem EU-tagországokból érkező alkalmazottakat foglalkoztatnak. Az ebből befolyt összeget a brit fiatalok szakképzésének fejlesztésére fordítanák.

Állásfoglalást kért a kormány arról a tervről is, amelynek alapján a jövőben csak olyan nem uniós külföldi állampolgár kaphatna munkavállalói vízumot, aki szakképesítése révén Nagy-Britanniában hiányszakmának számító területeken tud elhelyezkedni, illetve valamely speciális szakterület magasan képzett szakértője.

Szerdai parlamenti felszólalásában Cameron kijelentette: a brit vállalatok számára eddig túlságosan könnyű volt a külföldi munkaerő toborzása, és ezért nem fordítottak időt és energiát a hazai munkaerő továbbképzésére.

A munkáltatói oldalt képviselő szervezetek azonban bírálják a tervezett intézkedéseket.

Simon Walker, az Institute of Directors (IoD) nevű brit vállalatvezetői szövetség vezérigazgatója szerdán a BBC-nek kijelentette: a költségoldali ösztönzők szigorítását célzó intézkedések aligha érhetnek célt, mivel a külföldi munkaerőt alkalmazó brit vállalatok alig 4 százaléka toboroz más országokból munkavállalókat kifejezetten költségtakarékossági okokból. Walker szerint a brit gazdaság igen erőteljesen rá van utalva a szakképzett külföldi munkaerőre és szakértőkre.

A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgató-helyettese, Katja Hall a kormány intézkedési terveiről azt mondta: a CBI megérti a bevándorlással kapcsolatos lakossági aggályokat, de erre nem a magasan képzett munkaerő beáramlásának korlátozása a megfelelő válasz. Hozzátette, hogy a magas képesítésű külföldi munkavállalók magukkal hozzák különleges szakképzettségüket, adót fizetnek Nagy-Britanniában és hozzájárulnak a brit gazdaság növekedéséhez.

A kormányzó brit Konzervatív Párt évekkel ezelőtt meghirdetett célja a nettó bevándorlás leszorítása évi több százezerről néhány tízezerre, a folyamat azonban ezzel ellentétes irányban halad.

A brit statisztikai hivatal (ONS) a minap tette közzé legújabb éves összeállítását a migrációról, és az adatok szerint a tavalyi naptári évben nettó 318 ezer volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő új bevándorlók száma az egy évvel korábbi 209 ezer után.

Az ONS statisztikailag szignifikánsnak nevezte a nettó bevándorlás egy év alatt mért növekedését.