Negyven év után jöhet el a ciprusi béke
„Azt hiszem, 2016-ban véget érhet a jelenlegi elfogadhatatlan helyzet, felszabadulunk a megszállás alól, újraegyesítjük hazánkat” – mondta újévi üzenetében Nikosz Anasztasziadisz, a Ciprusi Köztársaság elnöke. A tartós békéhez fűződő reményét fejezte ki az államfő észak-ciprusi kollégája is, Mustafa Akinci. A két vezető a tervek szerint már január 7-én, csütörtökön tárgyalhat a békéről – írja a Cyprus Mail. Akinci tavaly áprilisi elnökké választása óta folyamatosak az egyeztetések, s úgy tűnik, végre valódi esély van a megegyezésre.
Ráccsal szétválasztva. Prokopisz Pavlopulosz görög államfő 2015 márciusában a Zöld vonalnál Nicosiában Jannisz Kurtoglu / Reuters |
Espen Barth Eide, az ENSZ ciprusi különmegbízottja is bizakodó a békével kapcsolatban. A korábbi norvég külügyminiszter szerint fontos, hogy Görögország, Törökország és Nagy-Britannia is részt vegyen a tárgyalásokban, nélkülük lehetetlen megegyezni az elcsatolt-elkobzott ingatlanok kérdéséről. Az ENSZ szerint a konfliktus következtében mintegy 165 ezer görög ciprusit űztek el otthonaikból északról, míg 45 ezer törököt délről.
Ahmet Sözen, a famagustai Kelet-mediterrán Egyetem professzora az AP-nek megerősítette, hogy a legnagyobb probléma a több mint negyvenéves konfliktus során elvesztett magántulajdon kapcsán mutatkozhat. Tisztázandó kérdés, hogy a károsultak mekkora kárpótlást kapjanak, és azt miből finanszírozzák.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió pénzügyi támogatást ígért az ingatlanügyek rendezéséhez. 2004-ben a görög ciprusiak még azért utasították el az ENSZ egyesítésre irányuló tervét, mert szerintük a törökök nem engedték volna, hogy visszatérjenek az északon elvett otthonaikba. Az észak-ciprusiak viszont támogatták a tervet abban az esetben, ha megtarthatják a megszállt ingatlanokat.
Szakértők szerint hatalmas feladat lesz véghezvinni az újraegyesítést a pénzügyi szektorban. A sziget déli része fejlett, de az eurózónatag Ciprusi Köztársaság csak nemrégiben lábalt ki a recesszióból, és két éve még komoly gazdasági válsággal küzdött. Észak-Ciprus komoly pénzügyi támogatást kap Törökországtól.
– Nagyon fontos a béke, de nem tartom szerencsésnek, hogy időhöz kötik azt – mondta lapunknak Nikola Theodoszisz. A ciprusi fiatal úgy gondolja, hogy az újraegyesítésben Törökország lehet a nagy nyertes, és semmiképp sem a ciprusiak. A fő kérdés szerinte az, hogy Ankara mennyire fog beleavatkozni a jövőben az észak-ciprusiak életébe. A görög lakosság egyáltalán nem bizakodó. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a görög ciprusiak 65 százaléka nem hisz abban, hogy 2016-ban rendezni lehet a viszonyt, míg 35 százalékuk úgy véli, sikerül valamilyen megoldást találni a békére.
Ciprus 1974-ben egy görög puccskísérletet követő török invázió után szakadt ketté. Az Európai Uniónak a sziget déli (görög) része a tagja. Észak-Ciprust csak Törökország ismeri el önálló államként. A két területet között a 180 kilométer hosszú Zöld vonal halad, a két felet az ENSZ kéksisakosai (UNFICYP) által felügyelt, 200–2000 méter szélességű ütközőzóna választja el. A szigeten lévő két brit katonai támaszpont, Akrotíri és Dekélia brit fennhatóság alá tartozik.