Kóka János úgy fogalmazott: az ügy nem a két ország bilaterális vitája,  hanem a legsúlyosabb emberi jogi jogsértés, amit törvényhozás az  Európai Unióban szentesített.
A nyilatkozatot Kóka Jánoson kívül Kovács Tibor (MSZP), Németh  Zsolt (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) látta el aláírásával.

Az SZDSZ frakcióvezetője azt mondta, hogy a szlovák diplomácia  és a szlovák kormány országuk belügyeként akarja bemutatni a magyar-  és kisebbségellenes törvényt. A nemzetközi közösség viszont egyre inkább megérti, hogy ez minden józanul gondolkodó európai közösség  ügye. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament lengyel elnöke, Jerzy Buzek is rámutatott, az eset nem szlovák-magyar, hanem európai  ügy.

Kóka azt mondta, a törvény ellentétes számos európai  alapdokumentummal. Javasolta, hogy a négy parlamenti párt közös  erővel indítson diplomáciai és kulturális „offenzívát”, és ezzel  próbáljon minden fórumon megjelenni. Javaslatot tett egy diplomáciai  körútra is, amelynek során az Európai Bizottság, az Európai  Parlament, az Európa Tanács és az unió svéd elnökségének szeretnék a  figyelmét felhívni.

Egyúttal javasolta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendezzen  konferenciát. Kijelentette, nem a kapcsolatok rontására, hanem azok  javítására törekszenek.

A nyilatkozat aláírását a parlament részéről Mandur László, az  Országgyűlés alelnöke felügyelte, aki azt mondta, közös párbeszéddel  és egységes fellépéssel talán el lehet érni, hogy ne lépjen életbe  ez a törvény. Kovács Tibor elfogadhatatlannak és abszurdnak nevezte, hogy  bárki korlátok és keretek közé szorítsa az ezer éve szülőföldjén élő  magyarság nyelvhasználatát. A szocialista politikus szerint az ügy  rendezése jó szándék kérdése.

A fideszes Németh Zsolt azt mondta, elfogadhatatlan, hogy  emberek szabadságát ilyen durván korlátozzák. Leszögezte, Európa nem  a diszkriminalizációról, hanem az egyének és közösségek  szabadságáról kell hogy szóljon.

A politikus hangot adott azon véleményének is, hogy az európai  uniónak be lehet és be is kell avatkoznia, mert a közösség  hitelessége múlik azon, hogy ebben a kérdésben fellépnek-e. Emlékeztetett arra, hogy hétvégén a romániai Tusnádfürdőn Traian Basescu államelnök azt mondta, Romániában elképzelhetetlen egy ilyen  jogszabály elfogadása.

A politikus később újságírói kérdésre azt mondta, hogy az a  vita, amely három éve zajlik, elért egy pontot, amit a józan ész  határának lehet nevezni. Kijelentette, az ügyben a magyar  politikának nincs hátrálási lehetősége, és mint mondta: internacionalizálni kell a problémát.

Kijelentette azt is, vannak jogi eljárások, habár azok sokáig  tartanak. Véleménye szerint az emberi jogok durva korlátozása a  törvény, amely egy "modern apartheid" kialakítását jelenti az EU-n  belül. Kitért arra is, hogy az aláírók megbeszélték, felkérik Szili  Katalint, hogy nyilatkozatukat jutassa el a szlovák házelnökhöz.
Németh Zsolt arról is beszélt, hogy nem zárkóznak el a szlovák  politikai erőkkel való találkozástól, de véleményük szerint most  hiba lenne magas szintű politikai szintű találkozót tartani, mert  azzal csak legitimizálnák a jogszabályt.

Semjén Zsolt kijelentette, az emberi jogok lényege, hogy  egyetemesek. Hozzátette: ha a szlovák államnyelvtörvény megvalósul,  megkérdőjeleződnek azok az értékek, amelyekért az EU-t alapították.

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a  többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben  szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az  egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a  kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20  százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet,  vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.