Ült észak-koreai börtönben, de később szinte barátként halászatról-vadászatról csevegett Kim Ir Szennel. Kedvelte három republikánus amerikai elnök társaságát is, de adócsalásért leülte a magáét az Egyesült Államokban. A világ egyik leghomogénebb társadalmából származott, ahol összesen 250 családnév ismert, és minden második embert Kimnek, Linek vagy Parknak hívnak, mégis a különböző kultúrákból érkezők házasodását szorgalmazta, és három éve is 45 ezer embert adott össze egy világeseményen. Tevékenységéért szektavezérként gyűlölték és messiásként imádták. Hirdette a krisztusi tanokat, miközben globális cégbirodalmat épített, amely a Washington Times napilaptól szállodákon és síparadicsomokon keresztül szusiexportőr vállalkozásig és autógyárig terjed.

A believer carries a portrait of Sun Myung Moon towards an altar during his memorial mass at Japan's Unification Church headquarters in Tokyo September 3, 2012. Sun Myung Moon, the founder and head of the Unification Church which has millions of followers around the world, died at a retreat near the South Korean capital Seoul on Monday, church officials said. Moon was 92 and had suffered complications from pneumonia, the officials said. Moon had been hospitalised in Seoul in mid-August and was moved to the retreat last week when his family and church believed there was little chance of recovery. REUTERS/Issei Kato (JAPAN - Tags: OBITUARY RELIGION)

Mindez Szun Mjung Mun dél-koreai tiszteletes élete, aki 92 évesen, hétfőn halt meg Szöultól északkeletre, miután két hétig tüdőgyulladással nyomta az ágyat. Az Egyesítő Egyháznak (teljes nevén: Szentlélek Társasága a Világ Keresztényeinek Egyesítéséért) világszerte összesen több mint hárommillió híve van a szervezet állítása szerint, köztük hazánkban is. (Egyesek szerint a szám nem több százezreknél.) Hétfőn az egyház tizenhárom napos gyászt hirdetett, Mun búcsúztatását szeptember idusán tartják a felekezet székhelyén, Gapjeongban.

Bo Hi Pak, aki évtizedeken át volt a tiszteletes jobbkeze, azt mondta: tízezreket várnak külföldről is az eseményre, csak Japánból harmincezer embert hívtak. A két nép közötti történelmi sérelmek nyomán (Korea negyven évig, a második világháború végéig japán megszállás alatt volt) különleges jelentőségük van a két nép közötti vegyesházasságoknak, amelyeket Mun hozott össze. – Férjet szemelt ki nekem, és azóta is boldogan élünk egymással. Másokkal együtt napokig imádkoztam a felépüléséért, abban bízva: megtörténhet a csoda - mondta az AFP hírügynökségnek könnyeivel küszködve egy japán asszony, Jamanaka Kacujo. Ő 1988-ban, Szöulban kelt egybe dél-koreai vőlegényével, az Egyesítő Egyházra jellemző tömeges esküvők egyikén.

Szun Mjung Mun 1920-ban született, a mai Észak-Korea egy falusias területén – emlékeztetnek a nekrológokban a hírügynökségek. Családja konfuciánus nézeteket vallott, de, amikor a fiú tízesztendős volt, megkeresztelkedtek, és csatlakoztak a presbiteriánus egyházhoz. Elmondása szerint tizenhat éves korában jelent meg neki Jézus Krisztus, mégpedig azzal: váltsa be kétezer évvel ezelőtt megkezdett művét. Ő maga kétszer is ellenállt a felszólításnak – állította később maga a tiszteletes.

A koreai háborúban antikommunista fiatalként vett részt, az északiak öt év börtönre ítélték, de 1950-ben, az ENSZ-csapatok előrenyomulásának köszönhetően két év után elengedték. A későbbi évtizedek egyik érdekessége, hogyan építette Mun a kapcsolatokat a KNDK-val: vállalatbirodalma részeként nemcsak szállodát és üzemet nyitott a mai napig ellenséges ország határának túloldalán, de 1991-ben – pár évvel a dinasztia- és országalapító vezér halála előtt – Kim Ir Szen diktátorral is találkozott. Kim állítólag azt mondta fiának, Kim Dzsong Ilnek (a jelenlegi vezér tavaly elhunyt apjának), hogy halála után az észak és dél közötti kapcsolatok ügyeiben mindig kérje ki a tiszteletes véleményét. Később részvétét nyilvánította a kommunista vezetők halálakor (amiért kapott otthon hideget-meleget), Kim Dzsong Il pedig felírta naptárába február 25-ét, Mun születésnapját, és ilyenkor évről évre virággal, luxusórával kedveskedett neki.

Az Egyesítő Egyházat 1954-ben, a koreai háború után alapították Szöulban, és különösen az 1970-es, 1980-as években érték szektavádak: manipulálja a híveket, akiket becsalt hálójába, elszedi a pénzüket, szétzilálja a családokat. A keleti blokkban is fontos fellazító szerepet játszottak: Csehszlovákiában például jelen voltak az 1968-as inváziót követően a rendszerváltás fordulatáig.

Nyugaton a Mun-birodalom egyik legismertebb pillére a Washington Times amerikai napilap. Fővárosi újságként sohasem tudta igazán megszorítani a befolyásos Washington Postot, mégis, az 1982-ben, azaz a reagani évtized elején alapított lap sokáig figyelmet érdemlő jobboldali orgánum volt. (Ma már méltatlan körülmények között, pár tízezres előfizetői táborral a háta mögött vergődik.) Mun egyébként – szigorúan antikommunista, szovjetellenes alapon – jóban volt más konzervatív amerikai elnökökkel, így Richard Nixonnal és idősebb George Bush-sal is. Három évtizedet húzott le az Egyesült Államokban, ahol százezresre teszik híveinek táborát. Igaz, adócsalásért elmarasztalták; és tizenhárom hónapot le is ült a másfél évből.

A tizennégy gyermekes családapa gondoskodott örökségének továbbviteléről. Legfiatalabb fia, Hjung Dzsin Mun például az Egyesítő Egyház nemzetközi elnöke, míg In Dzsin Mun, az elhunyt tiszteletes egyik lánya annak egyesült államokbeli feje. De ők már szürke eminenciások az apához képest. – Nem az a szerepünk, hogy továbbörökítsük a messiási szerepet. Inkább az apostolok vagyunk – fogalmazott a fiú.