Negyedszer is Netanjahu jöhet

Jichak Herzog már gratulált telefonon a tegnapi izraeli választásokon győztes Benjamin Netanjahunak. Az eddigi kormányfő, a jobboldali Likud párttal 29 mandátumot szerzett a lehetséges 120-ból. A Cionista Tábor nevű balközép koalíciónak, amely élén Herzog állt, 24 mandátum jutott.

Mivel a jobboldali és vallásos pártokkal kényelmes koalíciót alkothat, Netanjahu esélyes arra, hogy negyedik alkalommal is kormányt alakítson – akár ideológiai kompromisszumok nélkül.

A szavazatok 99 százalékának összeszámlálása után a harmadik helyen az Egyesült Arab Lista áll, amelyben baloldali és iszlámista pártok is vannak. Kemény ellenzéke lesz Netanjahunak – ígérte a lista egyik zsidó képviselője.

Benjamin Netanjahu választási győzelmét ünnepli
Benjamin Netanjahu választási győzelmét ünnepli
REUTERS

A választáson viszonylag jó eredményt értek el a középpártok is. Jáir Lapid Jes Atid (Van jövő!) nevű középpártja, amely a középosztály érdekeit vállalja 11 mandátumhoz jutott. Mose Kalon Kulanu (Mi mind!) jobboldali gyökerű, de a keleti zsidók szociális érdekeit is felvállaló új tömörülése 10 képviselő helyhez jutott az új parlamentben. Őket nyolc mandátummal követi a Habajit, Hajehudi (Zsidók otthona) jobboldali nacionalista párt, amelynek élén Naftali Bennett informatikában meggazdagodott milliomos áll. Hét képviselői hely lesz a keleti zsidók vallásos pártjának a Sasznak és hat az askenázi ultraortodoxok Egyesült Tóra-Judaizmus nevű pártjának.

Ez a két párt kész lesz belépni egy jobboldali koalícióba, ha eltörlik a vallásos főiskolák (jesivák) hallgatóinak katonai szolgálatát, amelyet az előző kormány vezetett be Lapid követelésére. Hat mandátum jutott a Jiszrael Bejtenu (Hazánk Izrael) jobboldali pártnak, amely a volt Szovjetunióból bevándorlókat szólítja meg. Végül a bal szélen a Merec baloldali szocialista párt van 4 (négy) mandátummal.

Az eredmény részben megcáfolta a várakozásokat. A média jó része azt közvetítette, hogy a társadalom (vagy a véleményformáló értelmiség) kiábrándult Netanjahu kormányzásából. A huzavona, amely a washingtoni kongresszusi fellépése körül volt, konfliktusa Obamával és az európai vezetőkkel aggodalmat keltettek. Izraelben sokan keserűen veszik tudomásul, hogy a nyugati értelmiségi világ egy tekintélyes részében „ciki lett" Izrael barátnak lenni a megszállási politika miatt. A béke elutasítása rossz imázst alakított Európában, ahol elutasítják a megszállást. Sok helyen bojkottálják a telepesek áruit is, amelyeket a palesztin területeken állítanak elő.

De van más oka az eredménynek. Az utolsó pillanatban Netanjahunak sikerült átszabnia a jobboldali tábort, a kis pártoktól sokan átpártoltak a Likudhoz, így lett vezető erővé. Ezen kívül az izraeli arabok szavazási aktivitása is ok volt arra, hogy jobboldali vezér riadót fújjon híveinek.

Ez a jelenlegi választási matematika magáért beszél – egyedül a Likud lesz képes kormányt alakítani, mert a Cionista Tábornak nincs olyan ígérete, amellyel képes megnyerni a jobboldalt, vagy a vallásos pártokat. Van egy köztes lehetőség is, amelyet Reuven Rivlin államelnök javasol, a nemzeti egységkormány a Likud és Cionista Tábor között. Ezt mindkét párt vezére elutasította, persze még meggondolhatják magukat, de erre kevés az esély. A balközép egy ilyen házassággal végképp elveszítené az arcát.

Netanjahunak meg nincs oka engedményeket tenni, hiszen opportunista politikus lévén tehet engedményeket a kis vallásos és jobboldali pártoknak. Mi következhet ebből? A választás napján Netanjahu azt nyilatkozta, hogy ellenzi a kétállamos megoldást, tehát a palesztin állam elismerését a területeken. Persze ezt még meggondolhatja, ahogy már tette néhányszor. Kiderült, hogy pár éve megbízottja titkos tárgyalásokon tető alá hozott egy béketervet Mahmud Abbasz palesztin elnök küldöttével. Ezt akár elő is vehetnék, ha akarná. De egyelőre ennek nincsenek jó esélyei. Netanjahunak évek óta az iráni atomveszély a fő témája. Ezt a kampányát folytatja majd. de ettől függetlenül a nagyhatalmak még megállapodhatnak ebben a hónapban Teheránban.

Végül engedjünk meg egy utalást a történelemre. Izraelben igazi áttörést arabokkal annak idején a jobboldali Menachem Begin hozott, amikor 1978 szeptemberében képes volt ,megalkudni Anvar Szadat egyiptomi elnökkel a Sinai félsziget visszaadásáról. A Gázai-övezetből is egy jobboldali kormányfő Ariel Saron vonult ki egyoldalúan.

Az elkövetkező napokban hosszú és kimerítő alkudozás kezdődik Izraelben, több hétig is eltarthat, amíg összehozzák a kormányt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.