Négyből három amerikai a visszavonulás pártján
Az NPR amerikai közszolgálati rádió ennek kapcsán évtizedes eseményről beszél, amelynek „messzeható, köztük belpolitikai következményei” vannak. - Ez az ünnepi időszak a hazatérés időszaka lesz, mert december végére minden katonánk elhagyja Irakot - mondta nemrég Obama a csaknem kilenc éve, 2003 kora tavaszán indított háború lezárásáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti: karácsonyra az egykori erők töredéke marad a közel-keleti országban. Jelenleg is csak nyolcezren vannak már, miközben a létszám 170 ezer főn tetőzött 2007-ben.
Obama és al-Maliki washingtoni tárgyalásainak középpontjában az áll - emlékeztetett az AP hírügynökség -, hogyan működhet együtt a két ország a biztonsági feladatokban a kivonulást követően. Az irakiak érdeklődnek a lehetőség iránt, hogy az USA kiképzéssel segítse fegyvereseik felkészülését, de nincsenek készen arra, hogy mentességet adjanak az amerikaiaknak tetteik esetleges jogkövetkezményei alól, amint pedig az Egyesült Államok követeli azt. Az USA annál is inkább érdekelt a megfelelő biztonsági helyzet fenntartásában, mivel a világ legnagyobb, 16 ezer fős nagykövetségét működteti Bagdadban.
Al-Maliki értésre adta: országa nemzeti érdekeit tartja szem előtt, nem pedig más ország, így például Irán diktátumait. A perzsa állam iraki befolyása annál is inkább lényeges kérdés, mivel mindkét állam - amely a 80-as években hosszan háborúzott egymással - síita többséggel rendelkezik. Maliki főbb szövetségesei közül az Amerika-ellenes prédikátor, Moktada al-Szadr is Iránban tölti ideje jelentős részét beszámolók szerint. Washington úgy véli: kivonulása után óhatatlanul nő majd a perzsa állam befolyása Irakban.
Mindamellett az amerikaiak jelentős többsége támogatja a több mint nyolc év utáni visszavonulást. Egyetért vele a közvélemény háromnegyede, és feltűnően nagy számban, 48 százalékban még a republikánus szimpatizánsok is támogatják a Pew kutatóközpont felmérése szerint.
