Az őszi elnökválasztásra készülő, s a latin választókban érdekelt Barack Obama ha diplomatikusan is, de nemet mondott a földrész déli országai által feszegetett két fő kérdésre, a Kubával szembeni washingtoni politika felülvizsgálatára, illetve a kábítószer elleni harccal szembeni alternatívákra, így a drog liberalizálására.

A kolumbiai Carteganában tartott hétvégi, immár VI. Amerikaközi Csúcsról végül négyen is hiányoztak: Raúl Castro, akit nem hívtak meg, a Kubával szolidáris Rafael Correa ecuadori és Daniel Ortega nicaraguai elnök, illetve Hugo Chávez, aki a csúcstalálkozó helyett Havannába utazott sugárkezelése folytatására. Így 31 ország állam- és kormányfői ültek össze megvitatni a hivatalos meghívó szerint a földrész gazdasági együttműködését és az integráció elmélyítését. Obama elnök a három évvel ezelőtti hasonló csúcson nagyobb figyelmet ígért a déli szomszédoknak, amiből nem sok teljesült az Egyesült Államok egyéb nemzetközi elkötelezettségei miatt. A világgazdasági válság ellenére Latin-Amerika viszonylag jól teljesített, például az USA exportjának mintegy 40 százalékát veszi fel, ám a gyorsuló globalizáció következtében Kína nyersanyagigényével immár a térség több országa, így Brazília esetében is a fő kereskedelmi partnerré lépett elő.

A házigazda, a kolumbiai Juan Manuel Santos elnök – aki az USA szövetségesének számít – szombati megnyitó beszédében “elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a következő csúcsot is Kuba nélkül tartsák meg. Egyben sürgette a karibi ország ellen fél évszázada fenntartott washingtoni embargó megszüntetését, amelyet anakronisztikusnak minősített. Az egyébként zárt plenáris ülésen „őszinte és nyílt vita” zajlott, ám a nézeteltéréseket nem sikerült eloszlatni – közölte egy diplomata.

– Kuba és a Malvin-(Falkland) szigetek kérdésében valamennyi latin-amerikai ország egységes – állította ugyanakkor Evo Morales bolíviai elnök újságíróknak nyilatkozva. Obama elnök viszont egy üzletember-találkozón Cartagenában világossá tette, hogy amíg Kubában nem hoznak demokratikus reformokat, Washington nem változtat politikáján. Több dél-amerikai ország szerint viszont éppen Kuba elszigetelésének megszüntetésétől lehet remélni a demokratikus változásokat. Santos a megnyitó beszédében azt is kezdeményezte, hogy el kell gondolkodni a Nixon amerikai elnök idején, 1971-ben indított drogellenes háború hatékonyságáról, miután ez a stratégia egyre több áldozatot követel. (Mexikóban 2007 óta 50 ezren haltak meg, a kábítószer-útvonalon érintett Guatemala és Honduras pedig vezeti a gyilkosságok világlistáját. )

Otto Pérez Molina guatemalai elnök vetette fel legegyértelműbben, hogy a háború „megnyerhetetlen” a jelenlegi stratégiával, az alternatívát a drogfogyasztás bizonyos mértékű liberalizálása jelenthetné. Obama szerint a vita igénye érthető, miként az is tény, hogy a drog kínálatához feltétel az Egyesült Államokban jelentkező fogyasztás. Jelezte, hogy továbbra is hatékonyan fellépnek a drogfogyasztás ellen az USA-ban. Egyben további hatékony együttműködést és segítséget ígért annak megakadályozásához, hogy a kábítószer eljusson északra, illetve cserében fegyver és a pénz áramoljon délre. Ám mint mondta: „Személyes és adminisztrációm véleménye is az, hogy a legalizálás nem a jó válasz, hiszen csak erősítené a korrupciót, s ezzel tovább mélyítené a problémát”.

Kínos hír irányította rá a figyelmet a cargaténai csúcsra még Barack Obama érkezését megelőzően. Egy tucat amerikai titkosszolgálati ügynököt rendeltek vissza, miután az előzetes terepszemle során állítólag többen is prostituáltakkal találkoztak. Majd öt olyan amerikai katona is „helytelen magatartás” gyanújába keveredett, akik ugyanabban a szállodában szálltak meg, ahol a hazaküldött ügynökök. Illetékesek közölték, hogy az eset nem érintette semmilyen módon az amerikai elnök biztonságát. Egyébként pénteken, de már Obama érkezését követően két kisebb robbantás történt Cartagenában, egyikük egy buszvégállomásnál, a másik egy bevásárlóközpontnál, de nem okoztak személyi sérülést, sem érdemi kárt. Ugyancsak működésbe hoztak egy robbanószerkezetet a fővárosban, Bogotában, az amerikai nagykövetség közelében.