Határozottan bírálja az alapvető jogok helyzetét az Európai Unióban az a jogi erővel nem bíró jelentés, amelyet csütörtökön fogadott el az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága. A néppárti frakció tagjai nemmel szavaztak az állásfoglalásra.

A parlamenti testület szerint sem az Európai Bizottság, sem a tagállamközi döntéshozó fórum, a Miniszterek Tanácsa nem lép fel kellő eréllyel a demokratikus játékszabályokat felrúgó kormányokkal szemben. Noha a bizottság már egy éve fölvértezte magát a jogállam elleni támadásokat visszaverni képes eszköztárral, mostanáig nem látta elérkezettnek az időt a bevetésére.

A tanács ez év második felére ígér vitát a demokrácia és az emberi jogok helyzetéről, ez azonban nem a leghatékonyabb módszer az uniós alapértékek tiszteletben tartásának kikényszerítésére – véli az EP szakbizottsága.

A képviselők a jelentésben felszólítják a döntéshozó brüsszeli intézményeket a sürgős cselekvésre, javasolva többek közt a tagállamok demokratikus teljesítményének állandó nyomon követését, éves országjelentések, valamint eredménytáblák összeállítását és közzétételét. Indítványozzák egy új közösségi mechanizmus alkalmazását, amely – egyértelmű és objektív kritériumokat alkalmazva – bármely jogsértés esetén automatikusan életbe lépne.

A parlamenti bizottság kezdeményezi, hogy szélesítsék ki az EU Alapjogi Ügynökségének hatáskörét, hogy adatokat gyűjthessen az alapvető jogok helyzetéről a tagállamokban és az EU-ban, vizsgálatának eredményeit pedig éves jelentésekben hozza nyilvánosságra. Ha a rendszeres ellenőrzés során az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy egy tagállam megsértette az uniós értékeket, részesítse hivatalos figyelmeztetésben, majd kezdjen vele párbeszédet. A képviselők arra biztatják a brüsszeli testületet, hogy indítson akár pénzbírsággal is végződő kötelezettségszegési eljárásokat, ha egy ország jelentősen és rendszeresen megsérti a szerződésbe foglalt alapvető jogokat és normákat. Emellett felkérik a bizottságot, hogy vizsgálja meg: a szavazati jog felfüggesztésén kívül milyen szankciók alkalmazhatók a notóriusan jogsértő kormányokkal szemben.

Részletekbe menően taglalja a szöveg a migránsok és menedékkérők jogait. Emlékezteti a tagországokat a menekültek visszaküldésének tilalmára, és felszólítja őket, hogy vegyenek részt az áttelepítési programokban. A jelentés határozottan elítéli „a fal vagy szögesdrót formáját öltő biztonsági védelmet az EU határain”. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is tegyen lépéseket azon kormányok ellen, amelyek megengedik az intézményes diszkriminációt és szegregációt.

Az alapvető jogok helyzete az EU-ban című jelentés ősszel kerül a plenáris ülés elé. Elissavet Vozemberg, az állásfoglalás néppárti felelőse lapunknak elmondta: frakciójuk abban reménykedik, hogy a plenárisra kimaradnak a szövegből a számukra elfogadhatatlan kitételek. Ilyennek tekintik például a jogállamiságot számon kérő uniós mechanizmus létrehozására vagy az országjelentésekre vonatkozó fölvetéseket.

A kiadott néppárti közlemény „abszurdnak” és „nonszensznek” nevezi a jelentést, azzal vádolva az EP szocialista, liberális, zöld- és kommunista frakcióit, hogy bűnözők és terroristák pártját fogják, mivel jóváhagyták a személyes adatok szigorú védelmét előíró paragrafusokat. A néppárti frakció tagjai nemmel szavaztak az állásfoglalásra.

Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: az alapvető jogok és alapértékek tiszteletben tartása biztosítja, hogy a tagállamok megbízhatnak egymásban és az európai intézményekben. Ezért is kell ezeket európai szinten védeni.