A közigazgatási és igazságügyi miniszter az írásban emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság az elmúlt hetekben több ízben megdorgálta Magyarországot. Példának hozta fel az államháztartási hiány miatt javasolt uniós finanszírozás-felfüggesztést, emlékeztetve arra is, hogy eközben más tagállamokat nem sújtottak büntetéssel, pedig szintén elmulasztották a deficitcélok teljesítését.

Navracsics Tibor feltette a kérdést, hogy miért kezeli az EU Magyarországot eltérően a többi tagállamtól. Úgy vélte, ennek talán az az oka, hogy az unión belül feszültségek vannak a szorosabb politikai unió és a nemzeti önállóság fogalma körül. Kifejtette: az unió alapítói közül a nacionalizmust sokan világháborúk okozójának tartották, és a nacionalizmust övező ellenséges érzelmek miatt a jelenlegi politikai elit tagjai közül is többen bizalmatlanok a nemzetállammal szemben. Ezzel a gyanakvással pedig időnként nyíltan Magyarországot célozzák - vélte a miniszter.

Mint írta, Magyarország ezzel szemben lehetségesnek tartja a kiállást a nemzetállam mellett, valamint az ügyek önálló irányításának joga mellett, és ezzel egy időben lelkes résztvevőnek maradni az unió intézményes és politikai életben is, ha érdekei úgy kívánják.

A kormányfőhelyettes arra is rámutatott, hogy a nemzeti identitást meg kell különböztetni a harcos nacionalizmustól. Úgy vélte, a nemzeti érzés a függetlenség egyik előfeltétele is, anélkül nehéz fenntartani a demokratikus folyamatokat és a jogállamiságot. A kommunizmus összeomlása után Közép-Európa népeinek kifejezetten szükségük volt egy esélyre, hogy újraértelmezzék identitásukat - fogalmazott Navracsics Tibor. Hozzátette, hogy a lakosság 2010-ben ezért szavazott a középjobb kormányra, és adott mandátumot arra, hogy az ország identitását és függetlenségét kimondó új alkotmányt alkosson.

A szerző szerint Magyarországon jelen van a harcos nacionalizmus veszélye, mégpedig a Parlamentbe is bekerült Jobbik képviseletében. A Fidesz azonban szerinte olyan kormányzó párt, amely ötvözi a nemzeti identitást a liberális igazságszolgáltatással és a valamennyi etnikai, vallási, nyelvi csoportnak alkotmányos védettséget biztosító jogállamisággal.

A kormány nem kíván mentegetőzni amiatt, hogy szorosan kötődik a nemzeti érzéshez. Ugyanakkor elkötelezett és aktív tagja kíván lenni az EU-nak számos megfontolásból - emelte ki a kormányfőhelyettes.

Ez utóbbiak között - a korábbi szovjet befolyásra is utalva - Navracsics Tibor elsőként azt említette, hogy az országnak nincs más geopolitikai alternatívája. Másfelől az uniós tagság Navracsics Tibor érvelése szerint Magyarország nemzeti érdekeit is szolgálja. Az országon belül széles körben elismerik, hogy a második világháború e térségre tett tragikus következményeit teljesen és végérvényesen csak egy közös uniós politikai keretben lehet megoldani - fejtette ki. Harmadsorban az uniós finanszírozás kulcsfontosságú Magyarország gazdasági fejlődéséhez. A kormány ezért is hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az uniós támogatású projektek végrehajtását felgyorsítsák. A miniszter EU-együttműködés melletti negyedik érve pedig az, hogy felbecsülhetetlenek az előnyei annak is, hogy Magyarország részt vehet az uniós döntéshozásban. A kommunista korszakkal ellentétben Magyarország most bele tud szólni a nemzetközi döntésekbe - emelte ki.

Úgy vélte, a politikai szférában nincs igazán megosztottság Magyarország EU-tagságának kérdésében, csupán a Jobbik kezdett EU-ellenes álláspontot hangoztatni.

A miniszterelnök-helyettes jelezte: a kormány mindezek miatt is méltatlankodik, amikor az uniós intézmények továbbterjesztik a baloldal hazugságait és túlzásait. Mint fogalmazott, nem teszi boldoggá a kormányt az sem, hogy egyes biztosok kettős mércét tanúsítanak, amikor Magyarországot a demokratikus gyakorlat miatt kritizálják, miközben ők maguk messze maradnak az uniós szavazóktól. A kormányban ugyan jelen van a csalódottság érzése, de továbbra is elkötelezett az egységes Európa értékei és céljai mellett - szögezte le befejezésképpen Navracsics Tibor.