„Navracsics felügyelet alatt lesz”
Bernard Foccroulle, az Aix-en-Provence-i Operafesztivál vezetője elmondta a lapnak, Navracsics felügyelet alatt lesz, egy rossz szavára vagy mondatára mindenki ugrani fog, beleértve saját kozmopolita adminisztrációját is. Ezenkívül Brüsszel kulturális céljai célzottak. A multikulturális rendezvények előnyben részesítése, az innováció, a sokszínűség, az Európai Unió közös kulturális öröksége. A pályázatokon nem könnyű pénzt szerezni, s azokról az Európai Bizottság független szakértői döntenek, a támogatottaknak pedig minden fillérről el kell számolniuk, tevékenységükről több mint száz oldalas jelentést kell leadniuk. "Röviden Navracsicsnak egy szabályozott, kompetensnek és szigorúnak tartott gépezettel kell dolgoznia, ami azt jelenti, hogy a kulturális biztos inkább jóváhagy, mintsem döntéseket hoz - hangsúlyozta a lap.
Eközben az amerikai New York Times Szembeszállt a szovjetekkel, aztán Putyin felé tolta Magyarországot címmel közölt riportot internetes kiadásában. Az írást jegyző Rick Lyman és Alison Smale kifejtette: negyedszázaddal azután, hogy Orbán Viktor új politikai csillagként bátran követelte a szovjet csapatok kivonulását, Magyarország NATO- és EU-tag, ő maga pedig harmadszor is miniszterelnök. De "gyors ütemben centralizálja a hatalmat, egy csoport baráti oligarchát emelt fel, lecsap az eltérő álláspontot hangoztatókra, és egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatot Moszkvával".
A cikkben megemlékeznek az utóbbi hónapok nagy port kavaró ügyeire, mint amilyen az "illiberális demokráciáról" elhíresült tusnádfürdői beszéd, vagy a Szabadság téri emlékmű, amelyre a NYT szerint széles körben úgy tekintenek, "mint a magyar nacionalisták azon törekvése, hogy tisztára mossák az ország nácikkal való együttműködését a II. világháborúban".
A szerzők úgy látják, hogy Orbán lefektetett egy filozófiai elképzelést és indoklást "tekintélyelvűségre hajló" szemléletmódjához, amely hosszú távú elkötelezettséget sugall az iránt, hogy Magyarországot valami mássá változtassa, mint amire a Nyugat egy negyedszázada számított.
A cikkírók szerint még a legkíméletlenebb bírálói is elismerik, hogy Orbán "meg sem közelíti" a Putyint az ellenfelek elhallgattatásában, senki sem vetettek börtönben a kormány bírálata miatt, nincs nyílt cenzúra és nemrégiben egy internetadó elleni tömegtüntetést folytatódni hagytak. „A nyugati bírálatok ennek ellenére erősödnek" és a lap úgy látja, hogy "még egyes konzervatív támogatói kissé bizalmatlanok annak mértékével kapcsolatban, ahogy Orbán módszeresen egybegyűjtötte a hatalmat".
A Le Soir című francia nyelvű, baloldali liberális beállítottságú brüsszeli lap szombati száma egész oldalas riportban számolt be a magyarországi helyzetről annak kapcsán, hogy nemrégiben Budapesten járt a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű szervezet küldöttsége, az Egyesült Államokban élő Kati Marton vezetésével.
A Jean-Paul Marthoz által készített beszámoló - amely a „Hogyan viszi távolabb Orbán Magyarországot Európától" címet viseli - főként a média magyarországi helyzetéről írt bíráló hangnemben, illetve idézett magyarok által megfogalmazott bírálatokat, de több más közéleti kérdést is érintett, részben a liberális, illetve illiberális demokrácia fogalmával kapcsolatos kijelentésekhez kötődően.
A lap szerint a Fidesz kettős beszédet folytat. Erre egyrészt olyan példát hoz fel, hogy "a Fidesz demokratikusnak mondja magát, de rehabilitálja Horthy Miklóst". Az egykori kormányzó korszakát a Le Soir Horthy "elnökségének" nevezi, és magát Horthyt "a magyar Pétain"-ként minősíti, hogy a francia közegben otthonos olvasó is értse, milyen történelmi alakról van szó. A Le Soir által felhozott másik példa, hogy a magyar kormányzó párt zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, ám olyan hazafias emlékművet emel Budapest központjában, amely jelentéktelennek állítja be Magyarország felelősségét a zsidók második világháború alatti deportálásáért.
