NATO-bővítés és gázügyek az EU-orosz étlapon
Az egynapos habarovszki tárgyalásokon Dmitrij Medvegyev orosz elnök, valamint az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország államfője, Vaclav Klaus, az Európai Bizottságot vezető José Manuel Barroso és az EU külügyi főmegbízottja, Javier Solana nem hivatalosan már csütörtökön találkoztak egy "nyakkendőmentes" vacsorán. Ezt a Kínát Oroszországtól elválasztó Amur folyón tett rövid sétahajózás követte.
A találkozón Moszkva kérésére a gazdasági válság elleni intézkedéseken túl az elmaradhatatlan energetikai biztonság kérdéséről lesz szó. Az EU földgázszükségletének negyedét fedező Oroszország az 1991-es energetikai charta és a hozzá kapcsolódó, tíz éve érvénybe lépett szerződés felülvizsgálatát javasolja. Az említett szerződést Moszkva aláírta, ám a parlament több kísérlet után sem ratifikálta, elsősorban a Gazprom ellenállása miatt. A gázipari óriás szerint a szerződés előnytelen feltételeket biztosítana számára az energiahordozók európai exportjában.
A felek érintik az európai biztonságpolitikát is, amellyel kapcsolatosan Moszkva egyre több kifogást fogalmaz meg. Oroszország ellenzi a NATO keleti irányú bővítését - különösen Ukrajna és Grúzia esetleges tagságát - valamint a Cseh- és Lengyelországba telepítendő amerikai rakétaelhárító rendszert, amely Washington szerint egy esetleges iráni rakétatámadás ellen nyújt védelmet, Moszkva szerint azonban orosz területek feletti burkolt ellenőrzést céloz meg.
Az új biztonsági rendszer kialakításának orosz javaslata nem új keletű: Medvegyev elődje, a jelenleg kormányfőként működő Vlagyimir Putyin is megfogalmazott hasonló igényeket, a 2007 februárjában tartott müncheni biztonsági konferencián. Medvegyev pedig a múlt héten jelentette ki, hogy véleménye szerint a NATO már elavult, a bővítés pedig nem csökkenti, inkább növeli a feszültséget a kontinensen. Példaként a tavalyi dél-oszétiai grúz-orosz fegyveres konfliktust említette, neheztelve a NATO-ra, amiért alig egy évvel a történtek után katonai gyakorlatokat folytat a dél-kaukázusi ország területén.
Medvegyev az elnöki poszt után
"Előbb-utóbb visszatérek a katedrára" - vallotta meg egy kérdésre az orosz államfő, habarovszki egyetemistákkal találkozva csütörtökön. Dmitrij Medvegyev nyilatkozata ismét erősíti azt az elképzelést hogy a 44 éves politikus átmeneti figura lehet Vlagyimir Putyin visszatéréséig. Az előző államfő - aki jelenleg kormányfőként gyakorolja a hatalmat - inkább kerülte a választ hasonló kérdésekre. "Miért akarnak engem idő előtt elküldeni?" - tért ki ironizálva a válasz elől Putyin még elnökként a nagyszabású éves sajtótájékoztatóján. A hivatalába egy éve lépett Medvegyev mellett Putyin továbbra is aktív, sőt, kormányfőként gyakran észrevehetőbb, mint az elnök.
A Medvegyev 2012-es - vagy akár korábbi - távozásáról szóló elméleteknek újabb tápot adott az elnök legutóbbi rendelkezése, amelynek értelmében az alkotmánybíróság fejét a parlament alsóháza helyett az elnök javaslatára a felsőház választja meg. (Nem mellesleg tovább szűkítve ezzel a testület mozgásterét.) Az orosz sajtó szerint az államfő ezzel esetleg - a jogi végzettségével jól összeegyeztethető - posztot készíti elő a maga számára, a visszatérő Putyin jóváhagyásával.
