Nastase visszavenné a hatalmat Romániában
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke azonban úgy véli, hogy az új román kormány élén Klaus Werner Johannis nagyszebeni polgármesternek kell állnia.
Bukaresti és külföldi elemzők egyetértenek abban, hogy az Emil Boc által néhány nappal ezelőtt végrehajtott kormányátalakítás, amelynek során hat minisztert váltottak le, nem több mint a támogatását elveszített Demokrata-Liberális Párt (D-LP) túlélésre tett egyik legutolsó kísérlete. Maga Victor Ponta azonban úgy látja, hogy a tárcavezetők lecserélése csupán a D-LP-n belüli „maffiózó csoportok egymás közti leszámolása” volt.
Az SZDP, az NLP és a szocdemekkel szövetségben levő Konzervatív Párt (KP) vezetői szeptember elsején bejelentették, hogy a következő hetekben bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a DL-P és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormány ellen. Ezt a bejelentést találta Adrian Nastase meglovaglásra alkalmasnak, hogy a román nagypolitika élvonalába visszakerüljön. A volt kormányfőnek nagyon jól jönne a háttérből általa irányított Ponta kormányfősége, Nastase ellen ugyanis több jogi eljárás is folyik Romániában, korrupció gyanújával vagy vádjával.
A szociáldemokraták és a liberálisok közötti viszony azonban távolról sem felhőtlen. Nastase opciója pedig azt is jelzi, hogy az SZDP már túllépett a tavalyi Johannis-féle projekten, amellyel a két párt, az RMDSZ-szel együtt, a nagyszebeni polgármester miniszterelnöki jelölését szerette volna Traian Basescu államfőnél kierőszakolni. Ennek ellenére, az a tény, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az SZDP (38%) és az NLP (22%), együtt, a választók 60 százalékának a bizalmát élvezi, mindkét párt vezetőit megfontolásra késztetheti.
Ponta kormányfőjelöltségét Nastase, persze, ideológiai szemszögből is megmagyarázta. Szerinte a lehetséges új kormány élére a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt elnökének kellene kerülnie, másképpen – a súlyos gazdasági válság közepette – a kabinetnek a szükséges intézkedések meghozatalához elegendő ereje nem lesz.
Kérdéses azonban, hogy a jelenlegi körülmények között - miután idén a bérek 25 százalékkal csökkentek, az áfát 19-ről 24 százalékra emelték, és újabbnál újabb adókat vetettek ki a vállalatokra és a magánzókra - a lakosság bármilyen kormány további megszorításait támogatná.
Mint ahogyan az sem világos, hogy a mostani román ellenzék – előrehozott választások esetén – valóban jó szívvel magára vállalná-e a kormányzás cseppet sem könnyű és minden bizonnyal jelentős imázsveszteséggel járó feladatát, vagy pedig a bizalmatlansági indítványt is csupán szavazatmaximálásra használnák a 2012-ben esedékes parlamenti választások előkészítésének folyamatában.
