A beszéde közben többször elérzékenyülő Napolitano hangoztatta: az „ország sorsa iránti felelősségből” vállalta el második elnöki megbízatást, hogy tanúsítsa „az olasz összetartást, az intézmények életerejét a nemzetközi közösség szemében”.

Kijelentette, hogy második mandátuma vállalása „komoly próbatételt” jelent számára. - Addig maradok a helyemen, amíg a helyzet megköveteli, és erőm engedi - fogalmazott.

Napolitano bírálatot intézett a pártokhoz „megbocsáthatatlannak” nevezve az elmaradt választási reformot. Az államfő „tetteket” sürgetett az általa hezitálónak, vitázónak, taktikázónak nevezett politikai erők részéről, hangsúlyozva, hogy ha a pártok körében ismét „süket fülekre talál”, az ország előtt fogja őket felelősségre vonni. Hozzátette, hogy a következő napokban olyan kormány megalakítása a cél, amely többséggel bír a parlamentben.

- Tudomásul kell venni, hogy a februári parlamenti választásokon senki sem szerzett többséget, így függetlenül attól, hogy melyik párt mit ígért választóinak, megállapodásra, gyors és gyakorlatban alkalmazható politikai megoldásra van szükség - hangoztatta.

A pártokat a fiatalokat sújtó munkanélküliségre, az „elkeseredett” vállalkozókra és dolgozókra emlékeztette. - Önmagában az, hogy változást követelünk, nem jelent sokat, és nem vezet messze. Ehhez minőségi ugrásra, megújulni képes pártokra és mozgalmakra van szükség - jelentette ki.

Szavait az első elemzések a pártokkal szembeni eddigi „legkeményebb” olasz államfői beszédnek minősítették. - Napolitano a legjobb államfő, akit találhattunk - nyilatkozta Silvio Berlusconi, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) elnöke. Pierluigi Bersani a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára pedig úgy fogalmazott: - Napolitano azt mondta, amit kellett.

A régi-új köztársasági elnök kedden ismét megkezdi a kormányalakítási konzultációt a pártokkal.