Magyarországon sátraznak a szlovák szélsőségesek

Szlovákia ma olyan helyzetben van, hogy megengedhetné magának a kisebbségekkel szembeni nagyvonalúságot - vélekedett a magyar külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Sme című szlovák liberális lap közölt szombati számában.

Szlovákia éppen most van abban a helyzetben, amikor sok tekintetben megengedhetné magának a nagyvonalúságot. Stabil, gazdaságilag nagyon jól áll, a kormánynak széles körű a támogatottsága, így nagyvonalú gesztusokat tehetne a kisebbségekkel szemben is - jelentette ki Göncz Kinga, aki december 15-én találkozik szlovák kollégájával, Ján Kubissal a két ország közötti feszültségek csillapítása jegyében.

Göncz úgy vélte, a szlovák fél nincs mindig tudatában annak, hogy a helyi magyar kisebbség helyzete is része a kétoldalú kapcsolatoknak. "És ezen a téren vitáink vannak. Ez Gyurcsány (Ferenc) hat pontjára is vonatkozik. Érvényes ez a Sólyom (László) által javasolt kisebbségi törvényre is. A kérdés az, hogy létezik-e világos garancia a kisebbségi jogok betartására, van-e valamiféle összefoglaló, amelyből világosan kitűnne, meddig terjednek, és hogyan követelhető érvényesítésük" - firtatta ki a magyar diplomácia vezetője.

"A fontos kérdések nyitottak, állandóan emlékeztetni fogunk rájuk" - válaszolta arra a kérdésre, mit tesz Budapest azután, hogy Robert Fico szlovák kormányfő elutasította Gyurcsány hatpontos javaslatát.

"Ezekről a kérdésekről a kulisszák mögött már hosszabb ideje minden szinten beszélünk. A lényeges kérdés az, hogyan fogadja Szlovákia, hogy a kisebbségi kérdés törvényes témája a kétoldalú kapcsolatoknak, és lehetetlen kitérni előle. Ez következik az alapszerződésből is. Ez egyértelműen leszögez két dolgot: a kisebbségi kérdés nem lehet kizárólag belpolitikai kérdés, fölemlegetését a szomszédos ország vagy a nemzetközi közösség részéről nem lehet a szuverenitás megsértésének vagy a belügyekbe való beavatkozásnak tekinteni. Az alapszerződés azt is leszögezi, hogy mindkét ország tiszteletben tartja a másik állam szuverenitását, területi integritását és a határokat. Magyarország mindkét dolgot nagyon komolyan veszi" - fejtette ki Göncz.

Megjegyezte: Magyarország a dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőri akció kapcsán az Európa Tanácshoz fordult, hogy vizsgálja ki a beavatkozás jogszerűségét.

Göncz azt is megemlítette, hogy a schengeni határok nyitottak, s ez lehetővé teszi a szélsőséges csoportoknak, hogy más országokba utazzanak, ha esetleg odahaza betiltják őket. Hozzátette: a Szlovák Testvériség (Slovenská Pospolitost) tagjai Csehországban voltak, és "Magyarországra járnak sátorozni".

A miniszter elmondta, hogy Magyarországon szigorítják a szélsőségesek elleni törvényeket, s hogy az ilyen csoportoknak az országban nincs jelentősebb tömegtámogatottságuk.

A Nagy-Magyarország térképekkel kapcsolatban kifejtette: "Tudatosítani kell, hogy ez sértheti a szomszédos országokat. Biztos vagyok azonban abban, hogy ma az állami hivatalokban nincsenek Nagy-Magyarország térképek. Ez a kormány más múlt- és jövőképet mutat. Trianon tény. Az Európai Unió pedig éppen arról szól, hogy túl kell lépni azon a történelmi korszakon, amikor itt a határokért és a területért folyt a harc. Más alapokon, a közös értékek és a közös piac alapján kell együttműködni. A mai magyar kormány ezt komolyan veszi, és örülnénk, ha ezt Szlovákiában elhinnék nekünk."

 

Pozsonyi életkép
Pozsonyi életkép
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.