A június 14-i népszavazás tétje óriási a nagyváradi magyarság számára, ha ugyanis az igenek győznek, a magyarok aránya a városban vészesen megközelíti a nyelvi jogok gyakorolását lehetővé tevő 20 százalékot.

A két településen május 10-én tartottak referendumot az egyesülésről, ám a nagyváradiak érdektelensége miatt a voksolás érvénytelen volt. Mindössze a felnőtt korú lakosság 19,54 százaléka szavazott, szemben a törvény által megkövetelt 30 százalékkal. Igaz, a résztvevők 95,83 százaléka igennel voksolt.

A referendum honlapja szerint júniusban csupán Nagyváradon tartanak referendumot, Váradszentmártonban ugyanis a május 10-i népszavazás – 54 százalékos részvétel mellett – érvényes volt.

A két település egyesülését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Romániában kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) is ellenzi, előbbi azért, mert a román többségű Váradszentmárton csatlakozásával a nagyváradi magyarok aránya vészesen megközelítené a húszszázalékos küszöböt, amit meg kell haladnia egy közösségnek ahhoz, hogy az anyanyelvét használhassa a helyi közigazgatásban.

Ilie Bolojan polgármester azzal próbálta eloszlatni a magyar aggodalmakat, hogy kijelentette: Nagyvárad szívesen egyesülne a magyar többségű szomszédos községekkel is.