Nem véletlenül, hiszen a fő napirendi pont a június 10-i helyhatósági választások eredményeinek értékelése volt, és már az ülés nyitányaként, a szokásos szövetség elnöki beszámolóban elhangzott, hogy az RMDSZ a magyarországi politikusok „felelőtlen erdélyi portyázása” ellenére győzött.

Az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök hosszasan sorolta a számokat, amelyek mind azt mutatják, hogy 2008-hoz képest a szövetség jobban szerepelt, míg a Budapestről támogatott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Magyar Polgári Párt visszaszorult. „Az RMDSZ újból bebizonyította, hogy megkerülhetetlen politikai tényező, a Kárpát-medencében nem lehet nemzetpolitikáról beszélni nélküle” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök, aki tavaly februári megválasztásakor az RMDSZ-Fidesz viszony rendezését tűzte ki egyik céljául, azt is hozzátette, hogy az RMDSZ nincs háborúban Magyarországgal, „de az, amit Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke elművelt, felelőtlen politikai magatartás”. Felrótta az Országgyűlés elnökének, hogy „erdélyi portyázásával” szította a magyarellenes hangulatot, mozgósította a román szavazókat. Utalt rá, hogy a versenypártok által március 15-ével indított negatív kampányhadjáratban „nagyrészt nem itthon készült” matricákat, szórólapokat és egyebeket használtak. Ennek ellenére az erdélyi magyar emberek 86 százalékban az RMDSZ-re voksoltak, mert Kelemen szerint „nem szeretik, ha gyarmatként kezeli őket Bukarest, Budapest vagy Brüsszel”. – Aki ezt nem látja, az valóban nem ismeri az erdélyi magyarok gondolkodásmódját, nem érti az erdélyi magyar politikát – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke félig viccesen, félig komolyan magyarországi párt létrehozását javasolta. „Alapítsunk mi is pártot Magyarországon, lássuk, mit szólnak hozzá" – jelentette ki. Az ötletet felkaroló Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester úgy vélte: az állampolgárságot szerzett erdélyiek a felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokkal közösen jegyezhetnék be a határon túliak pártját Magyarországon.

Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke azzal „rángatta vissza” fiatalabb kollégáit a valóságba, hogy a magyarországi pártalapításnál sokkal közelebbi problémája is akad az RMDSZ-nek: az őszi parlamenti választások. – „Megfenyegettük a magyarországiakat, hogy létrehozunk ott egy pártot. Ez nem árt, de még mielőtt a 2014-es magyarországi választásokról beszélnénk, nekünk az őszi parlamenti választásokra kell összpontosítanunk. Az RMDSZ politikusainak nagy a felelőssége, mert ebben a pillanatban mások politikai erejére és politikai bölcsességére sajnos nem számíthatunk – mutatott rá Markó. Kifejtette, hogy miközben az erdélyi magyarságnak „egy erős, befolyásos anyaországra volna szüksége, Magyarország „megtépázott nemzetközi tekintélyével lassan-lassan elszigeteli magát a Kárpát-medencében” és „még egy újratemetést sem tud elintézni”.

A szövetségi képviselők hangneme borúsabbra váltott, amikor szóba került a visszaszolgáltatási bizottság két magyar tagjának büntetőpere. A bíróság pénteken ítélte alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre Markó Attila államtitkárt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját. Az egyhangúlag elfogadott állásfoglalás szerint az SZKT „felháborodva és értetlenül” fogadta és „igazságtalannak tartja” az ítéletet, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt közérdek elleni hatalommal való visszaélésben találta vétkesnek a vádlottakat.

Aki választható, pártot is alapíthat

Magyarországon párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható – mondja ki a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, ma is hatályos 1989. évi törvény. Vagyis pártot csak olyan személy alapíthat, aki maga jelöltként vehet részt egy magyarországi választáson.

A parlamenti választás esetén ennek feltétele a magyar állampolgárság, és aki nagykorúként rendelkezik választójoggal, az szavazhat és jelöltként is indulhat. Ugyanakkor az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

Pártot tehát alapvetően – lakóhelyüktől függetlenül – a magyar állampolgárok alakíthatnak, illetve mindazok az uniós polgárok, akik tartósan Magyarországon élnek. Ebből az következik, hogy a kettős állampolgárok is lakóhelyüktől függetlenül hozhatnak létre politikai szervezet Magyarországon, míg az uniós polgárok csak akkor, ha itt lakóhellyel – bejelentett lakcímmel – rendelkeznek.

Az, hogy a választójog mellett a választhatóság jogát is megkapják, egyébként régi követelése a Fideszhez közeli erdélyi szervezeteknek is. Lapunknak adott 2010-es interjújában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője nyíltan megfogalmazta, de „kétféle állampolgárság” éppenséggel Kelemen szerint sincs.