Az Európai Bizottság szerdán javasolni fogja a kohéziós támogatások pénzügyi kötelezettségvállalásainak felfüggesztését – erősítette meg a hétfőn még csak valószínűsített verziót egy uniós diplomata. A döntésben valószínűleg még nem számszerűsítik a befagyasztásra javasolt összeg mértékét. – De az üzenet egyértelmű lesz – mondta a diplomata.

Január végén az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei megerősítették a bizottságnak azt az értékelését, hogy Magyarország nem tett eleget a tanács 2009-es ajánlásainak, és nem hozott elegendő intézkedést annak érdekében, hogy államháztartási hiányát tartósan az unióban előírt 3 százalékos küszöb alatt tartsa. Az eljárásban a következő lépés a kohéziós támogatások befagyasztására tett javaslat, amelyről a pénzügyminiszterek tanácsán márciusban minősített többséggel döntenek.

Az ügyet jól ismerő forrás kiemelte: Magyarországnak elég ideje lesz arra, hogy meggyőzze a bizottságot, fenntartható módon három százalék alatt tudja tartani a költségvetési hiányt, mielőtt a pénzügyi kötelezettségvállalások felfüggesztése 2013-tól érvénybe lép. A vita alapvetően 2013-ról szól: a bizottság szerint ekkor 0,25 százalékponttal haladja meg a magyar költségvetés az uniós előírást. 2011 és 2012-ben ugyanis három százalék alatt van ez az arány, de a bizottság szerint az egyszeri intézkedések miatt ez nem fenntartható, és meggyőző strukturális kiigazítást szeretnének látni a magyar kormány részéről.

Magyarország megpróbálhatja a tanácsban blokkolni a bizottság javaslatának jóváhagyását. Ehhez azonban befolyásos tagállamok támogatására van szükség. A tanácsban minősített többséggel szavaznak az ügyről, ami azt jelenti, hogy minimum 255 szavazatot kell megszerezni 345-ből. A különböző tagállamoknak súlyuknak megfelelő szavazatarányuk van. A fiskális szigort régóta támogató északi országok támogatására azonban például nem lehet számítani.

A bizottság úgy érvel, a tanács januári döntése alapján felhatalmazva érzi magát a testület, hogy lépjen a szankciók terén. A bizottságnál magabiztosak abban a tekintetben is, hogy a januári tanácsi döntés után a pénzügyminiszterek nem fognak visszakozni, ha már egyszer jóváhagyták a bizottság értékelését a magyar hiányszámokkal kapcsolatban.

A magyar kormány viszont nem aggódik. Biztosak vagyunk abban, hogy a pénzügyminiszterek tanácsának márciusi ülésén nem kap majd elég támogatást az indítvány – közölte még hétfőn lapunkkal a kormány egyik tagja. Érvelése szerint több olyan tagország van, amelyiknek lenne oka a félelemre, ha a magyar kormánnyal szemben precedens értékű döntés születik. Ha sikerül megnyerni például a visegrádi, a balti államokat, illetve Bulgáriát, Romániát, hogy nemmel szavazzanak.

Hasonlóra számít Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, aki Brüsszelben, az EU-tagországok versenyképességi minisztereinek találkozója után azt mondta: a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Az államtitkár szerint azonban ezt úgy érjük el, hogy a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra, azaz Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.

A kohéziós alapokból származó támogatások felfüggesztésének szankcióját még sosem alkalmazta a bizottság. A válság azonban jól alkalomnak tűnhet arra, hogy most a bizottság különösebb következmények nélkül (feltéve, hogy a magyar fél az év hátralévő részében meggyőzi a bizottságot) keményen lépjen fel Magyarországgal szemben, egyben üzenve a fegyelmezetlen költségvetési politikával rendelkező országoknak. A szerdai bejelentést várhatóan maga Olli Rehn pénzügyi és Johannes Hahn régiós politikával foglalkozó biztos teszik meg. Az túlzottdeficit-eljárást a bizottság külön kezeli azoktól a kötelezettségszegési eljárásoktól, melyekkel kapcsolatban a múlt héten érkeztek meg Brüsszelbe a magyar válaszok.