A felmérés eredményei azt mutatják, hogy Romániát, az unió egyik legszegényebb országát, összesen 2,4 millió személy kívánja elhagyni a közeljövőben. Ez a szám azért megdöbbentő, mert az elmúlt tíz esztendőben körülbelül ugyanennyi román állampolgár hagyta el az országot, és kereste megélhetését nyugat-európai államokban.

Most különösképpen a britek foghatják a fejüket: a távozni szándékozó fiatalok 29 százaléka, azaz mintegy félmillió személy Nagy-Britanniába kíván költözni. A megkérdezettek további 16 százaléka Spanyolországban, 11 százaléka pedig Olaszországban telepedne le.

A fiatalok azt állítják, torkig vannak a korrupcióval, az összeomolni látszó gazdasággal, az ennek dacára folyamatosan növekvő árakkal és a 150-200 eurónyi havi bérekkel. Sokan pusztán azért emigrálnának, hogy többet keressenek, és családjaiknak civilizált életkörülményeket biztosíthassanak.

Több nyugati országban máris kitört a pánik. Nigel Farage, a brit Függetlenségi Párt vezetője kijelentette: Londonnak véget kell vetnie "a korlátlan bevándorlás őrültségének". Úgy vélte, erre az egyetlen mód az, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, és országhatárait vonja ismét saját kontrollja alá.

Egyelőre hivatalosan mindössze százezer román és bolgár munkavállaló él Angliában, az összes kelet-európai bevándorló lélekszáma azonban már rég meghaladta az egymilliót. Andrew Green, a MigrationWatchUK szervezet képviselője úgy látja, a brit kormánynak nem kellene megnyitnia munkapiacát a romániai és a bulgáriai szakképzetlen munkaerő előtt. "A jelenlegi korlátozások nem tökéletesek ugyan, de amit lehet, meg kell tenni, főképpen most, a recesszió kellős közepén" - vélekedett.

Phil Woolas brit bevándorlásügyi miniszter pénteken kijelentette: szeretné, ha a brit gazdaság nyerne a bevándorlók jelenlétéből, de ugyanakkor a hazaiak munkahelyeit is védelmezniük kell.

Persze, a szakképzetlen munkások mellett a szakképzett munkaerő jelentős része is menekülni akar Romániából. Március végén közzétett felmérési eredmény szerint a romániai orvosok 60 százaléka keres külföldi munkalehetőséget, mert elégedetlenek a hazai társadalmi elismeréssel, a szakmai fejlődéssel és a jövedelemmel.

Az orvosok számát tekintve Románia az utolsó előtti helyen áll Európában, ezer lakosára 1,9 orvos jut. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az orvosok szép számban koncentrálódnak a nagy egyetemi központokba, elképzelhető, hogy falusi és hegyi környezetben egy orvosra legalább 6-7 ezer lakos jut.

Vasile Astarastoaie, a román orvosi kamara elnöke a felmérést kommentálva azt állította: amennyiben a távozási szándékot az orvosok valóra is váltják, a romániai egészségügyi rendszer összedől.

Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Magyarországon máris nagyszámú romániai orvos dolgozik, pontos, országonkénti létszámukról hivatalos statisztikákat azonban mindmáig nem tettek közzé.

Az egyetlen megoldást Románia újbóli gazdasági fellendülése jelentené, erre azonban a jelenlegi válság körülményei közepette remény sem mutatkozik.