A gazdasági és pénzügyi válság számtalan olyan kormányzati intézkedésre adott okot, amelyek a kis- és közepes vállalatok ezreinek csődjével fenyegetnek. A vállalkozások több mint 30 százaléka máris bejelentette, hogy elbocsátásokat kénytelen a következő időszakban eszközölni, így a munkanélküliséget év végére tíz százalékosra jósolják.

A vállalatok tulajdonosai a nyereségrealizálástól független, május elsejétől bevezetett átalányadó mellett azt is kifogásolják, hogy az állam egyre többet költ a közalkalmazottakra, köztük az igazságügyben dolgozó személyzetre. A bíróknak például nemrég 50 százalékos stresszpótlékot adtak, miközben az írnokok általános sztrájkkal fenyegetnek, ha a kormány nem fizeti ki ma már összesen 300 millió euróra rúgó különféle elmaradt pótlékaikat.

Eközben a héten teljes lendülettel beindult az EP-választási kampány. A felmérések azt mutatják, hogy a két nagykoalíciós alakulat, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) egyformán 31 százalék körüli eredményre számíthat. A június 7-i eredmény határozza majd meg azt is, hogy e két nagypárt közül melyiknek a jelöltje – a D-LP támogatta Traian Basescu jelenlegi államfő vagy pedig Mircea Geoana SZDP-elnök – indulhat nagyobb eséllyel a novemberi államelnök-választáson.

Olajat öntött a tűzre a Bundestagnak az a múlt heti javaslata is, hogy Brüsszel függessze fel a Romániának ítélt uniós alapok folyósítását mindaddig, amíg Bukarest nem hajlandó véghez vinni az igazságügyi reformot, és a román parlament nem járul hozzá a nagykorrupciós ügyekben érintett közszereplők bíróság elé állításához.

Mircea Geoana azonnal támadásba lendült: levelet írt Traian Basescunak, amelyben felszólította, hogy a főügyészség és a korrupcióellenes ügyészség irányítójaként, a Legfelső Bírói Tanáccsal és a Legfelső Bírósággal együttműködve, hozza meg a szükséges intézkedéseket a német követelés kivédése érdekében.

Az államfő ingerülten reagált. A Cotroceni palota közölte: a labda a parlament térfelén van, a Brüsszel által követelt módosított Büntető, illetve Polgári Törvénykönyv, továbbá az ezekhez kapcsolódó két perrendtartási törvénykönyv uniós szájízre módosított változata hónapok óta a törvényhozásban van, így a parlament - elsődlegesen pedig Geoana szenátusi elnök - felelőssége azok mielőbbi elfogadása. Az elnöki hivatal szerint arról is a törvényhozás tehet, hogy a nagykorrupciós ügyekben érintett politikusokat még nem állították bíróság elé.

Az SZDP támadásának hátteréből azonban bonyolultabb okok is kikandikálnak. Nem kizárt, hogy Geoanáék meg vannak győződve: a D-LP áll a külföldi nyomás mögött. Ezt pedig annak a Monica Macoveinak a nyilatkozata is megerősítette, akit 2005 utáni minisztersége idején az SZDP első számú ellenségének, Basescu bosszútervei megvalósítójának tekintett, s aki most a D-LP listáján igyekszik az EP-be jutni.

Macovei ugyanis azt nyilatkozta az egyik bukaresti lapnak, hogy amennyiben a román igazságügy vezetői nem hajlandók a kívánt reformokat bevezetni, nemzetközi nyomást szükséges alkalmazni, "ahogyan azt 1990-től mindmáig alkalmazták, amikor valós változásokra kellett Romániát ráerőszakolni".

A koalíciós feszültségek persze abban is megnyilvánulnak, hogy a kormányzat szintjén zavaró többszólamúság uralkodott el. Miniszterek bírálják a kabinet által meghozott döntéseket, a koalíciós partnerek politikusai pedig naponta támadják egymást.

Ennek kívánt a koalíciós pártok vezetősége véget vetni, amikor hétfőn a kölcsönös bírálatok és támadások beszüntetéséről és a koalíciós szolidaritás helyreállításáról döntött. Éppen azon a napon, amikor a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a törvényhozásban bemutatta "A nagy D-LP-SZDP átverés" című bizalmatlansági indítványát.

A két alakulat 124 ellenzéki honatyja által aláírt indítvány a kormány lemondását követeli, hevesen bírálva a választási kampányban tett ígéretek megszegését, a költségvetési politikát, a több ezer vállalat csődbe juttatását eredményező gazdasági intézkedéseket és a kihelyezett kormányzati intézmények vezetőinek leváltását.

Az indítvány -amely eleve esélytelen volt- elfogadásához 236 szavazatra lett volna szükség, de végül szerdán csak 130 képviselő és szenátor voksolt mellette,  272-en pedig elutasították.