Ezekre a következtetésekre jutott egy nemrég készült szociológiai felmérés, amelyet a Háromszék című erdélyi napilapban Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa ismertetett.  

Az eredetileg a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson (Arcus) megrendezett, Székelyföld másképp című konferencián elhangzott előadásában a szociológus Székelyföld helyét vizsgálta Erdély társadalmi szerkezetében, érdekes adatokat közölve a térségről. Elmondta például, hogy jóval kevesebb a felsőfokú végzettségű magyar, mint a román. Országos szinten a románok hét százaléka tanul felsőoktatási intézménybekben, míg a magyaroknak csak 4,4 százaléka. Hargita és Kovászna megyében még rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak 3,6-3,7 százaléka szezett felsőfokú végzettséget. Kiss Tamás kiemelte, hogy mindez nem hat ki a foglalkoztatottságra: a magyar munkanélküliek aránya ugyanis nem nagyobb a románokénál.

A felmérés szerint Romániában a magyar lakosság több mint egynegyede - 27,3 százaléka - számít szegénynek. A tanulmány készítői a havi 215 lej (valamivel több, mint 15 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezőket sorolták ebbe a kategóriába. A székelyföldi arány ennél magasabb, 33 százalékos, azaz minden harmadik személy szegénynek minősül.

Egy másik érdekesség, hogy a vizsgálat szerint a háromszéki falvakban élő magyarul beszélők egyötöde roma - ez az arány jóval magasabb, mint amennyit a hivatalos népszámlálási adatok mutatnak.