Nagy balhé a kis szigetek körül
Egyre fenyegetőbb a Kelet-kínai-tengeren, a japánul Szenkakunak, kínaiul Diaoyunek nevezett szigetek körül kiújult feszültség. Incidens is kialakulhat Kelet-Ázsia két vezető hatalma között – figyelmeztetnek tokiói elemzők, akikre a londoni The Guardian hivatkozott. Egy vezető japán kormányilletékes egyenesen a ’30-as években, Európában kialakult helyzethez hasonlította a mostanit: akkor a fegyverkező Németország fitogtatta erejét a határain túl. Ráadásul Tajvan is területe részének tekinti a vitatott szigeteket, amelyeket Diaoyutaisnak nevez. Kína az új légvédelmi zónába berepülő gépekre ugyan eddig nem reagált, az állami média jelentése szerint azonban harci repülőgépeket küldtek a térségbe. A légierő egyik ezredesére hivatkozva a Xinhua azt közölte, hogy a gépek járőröztek.
– Kína nem fog meghátrálni. Közvetlen érdekszférájaként tekint a Kelet-kínai-tengerre. De ugyanígy tesz az USA előretolt haditengerészete és Japán is. Hogyan kezeljük tehát az érdekszférák eme ütközését? Úgy vélem, végső soron menedzselhető lesz a helyzet, de igen kellemetlen légkör alakul ki a következő évtizedre vagy még tovább is – ezt pedig Nogami Josiji, a Nemzetközi Ügyek Japán Intézetének munkatársa nyilatkozta a brit lapnak. Kína védelmi költségvetése hivatalosan is a japánnak csaknem kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben, és tavaly 102 milliárd amerikai dollárt tett ki.
Csütörtökön az Egyesült Államok után Japán és Dél-Korea is be nem jelentett átrepülést hajtott végre a kínai légvédelmi zónában – jelentette az MTI. Mégpedig anélkül, hogy betartották volna a Peking által megkövetelt szabályokat az övezetben. Szuga Josihide japán kormányszóvivő közölte, hogy a japán haderő gépei Kína értesítése nélkül berepültek az övezetbe, ám erre nem érkezett „különösebb válasz” Peking részéről. A japán parti őrség is megerősítette, hogy járőrözést folytat az övezetben. – Nem változtattunk a járőrözési műveleteinken a területen, és nem jelentettük repülési terveinket (Kínának). Nem találkoztunk kínai gépekkel – közölte a szóvivő.
Kína múlt szombaton jelölte ki az övezetet, amely kiterjed Japán és Dél-Korea által magáénak tartott területekre is, és átfedésben van mindkét ország saját légvédelmi zónájával. Peking azt követeli, hogy a területre belépő gépek azonosítsák magukat, küldjék el a repülési terveiket, és folyamatos rádiókapcsolatot tartsanak fent a kínai légi irányítással. Ezt Japán, az Egyesült Államok, és immár Dél-Korea sem hajlandó betartani. A kínai hadsereg korábban azt állította, hogy védelmi intézkedéseket léptet életbe, ha egyes repülőgépek nem vetik alá magukat a szabályoknak.
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter arról biztosította japán kollégáját, hogy országa úgy tekinti: a Szenkaku-szigetekre is kiterjed Washington és Tokió védelmi egyezménye, amely külső agresszió esetén beavatkozásra kötelezi az Egyesült Államokat legnagyobb kelet-ázsiai szövetségese oldalán – jelentette a Reuters. A Kelet- és Délkelet-Ázsiában különösen aktív Hagel emellett arra kérte Tokiót, hogy „tanúsítson megfelelő visszafogottságot”. A Pentagon első embere a minap is konfliktusba ütközött a térségben, amikor Dél-Koreát próbálta mérsékletre inteni éppen Japán (és utóbbi vitatott második világháborús szerepe) ellenében, ám csak felhergelte vele Pak Gün-hje elnöknőt. Mindenesetre mindhárom érintett fővárost felkeresi a jövő héten Joe Biden amerikai alelnök, hogy enyhítse a feszültséget a térségben.
Még kedden az amerikai légierő két B–52-es bombázója is átrepült az övezeten, fittyet hányva a Kína által az övezetben megkövetelt azonosítási szabályokra. Peking mind az amerikai, mind a dél-koreai berepülésről azt mondta, hogy végig figyelemmel kísérte a gépek útját, bár elemzők szerint a kínai légierő nem rendelkezik megfelelő kapacitásokkal és képességekkel az övezettel kapcsolatos előírások betartatására.
