Megtagadás, gyanakvás, rosszallás: a Le Monde szerkesztőségi cikke szerint a helyhatósági választások első fordulójában a választók ezen (a francia nyelvben mind d betűs) hívószavak jegyében fejezték ki véleményüket a politikai elittel szemben, s ez nemcsak Francois Hollande szocialista államfőnek, de általában a hagyományos pártoknak is intelmül szolgál.

Mégpedig nemcsak a májusi európai parlamenti megméretésre, hanem a 2017-es elnökválasztásra is. A 2012 óta hatalmon lévő Hollande elnök hivatali ideje alatti első mérvadó politikai „szonda” a jobboldal első helyét, a szélsőjobb előretörését s a balközép visszaszorulását mutatja. A nem hivatalos eredmény szerint a jobboldal 46,5, a baloldal 37,7 százalékot szerzett, míg a szélsőjobbnak 4,65 százalékkal kell beérnie.

Francois Hollande. A franciák büntették az államfő politikáját Marco de Swart / Reuters

Ám ez az országos összesítés igen csalóka: a vasárnapi első forduló nagy különlegessége éppen az, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front (amely nincs jelen a 37 ezer település közül a kisebbek jelentős részén) 229 városban is állva maradt a március 30-i második fordulóra. Sőt történelmében először fordult elő, hogy tízezer fősnél népesebb helyen, mégpedig a belga határhoz közeli válságrégióban levő bányászvárosban, Hénin-Beaumontban már az első fordulóban 50 százalék feletti eredménnyel biztosította polgármesterjelöltje sikerét. A 27 ezres település lakói hétfőre virradóra keserűen nevettek a helyszíni beszámolók szerint azon, hogy „felkerültek a világtérképre”, és „ezt a politikusok maguknak köszönhetik, mert cserbenhagyták őket”. A magyar politika szokásos mellékzöngéit idézi, hogy Florian Philippot, a front alelnöke, aki esélyes a német határon fekvő, lotharingiai Forbach polgármesteri tisztére, párizsi ármánykodásról beszélt annak kapcsán, hogy a határ túloldaláról, a Saar-vidékről is szót emeltek német jobb- és balközép politikusok a Nemzeti Front (FN) ellen a riasztó első fordulós eredmények láttán.

– A távolmaradási arány túl magas. Ez olyan egyértelmű üzenet honfitársaink részéről, amelyet meg kell hallgatni – ismerte el Manuel Valls szocialista belügyminiszter. Ezzel együtt Pierre Moscovici, a gazdasági csúcstárca irányítója jelezte, hogy a kormány az eredmények ellenére folytatja reformpolitikáját, amelynek célja az államháztartás rendbetétele és a foglalkoztatás növelése. Az alulfoglalkoztatottakkal és a rosszabb helyzetű tengerentúli megyékkel együtt az állástalanok aránya az ötmilliót is meghaladja a 66 milliós Franciaországban. – Moscovici felvetése azért is érdekes, mert ő lehet azok egyike, akiket leváltanak egy következő kormányalakítás során. Franciaországban szokás, hogy ilyen vesztes helyzetben az államfőt kímélendő a kabineten belül hoznak áldozatokat, s meglehet: akár Jean-Marc Ayrault kormányfőnek is mennie kell – mondta lapunknak Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Úgy értékeli az első fordulót, hogy bejött a papírforma, a választók büntették a kormány politikáját. Legfeljebb a Népi Mozgalom Uniója (UMP) nem tudta teljesen learatni ennek babérjait a szélsőjobb előretörése miatt. A népszerűtlen Hollande elismertségét az sem növelte, hogy mint kiderült, hárommillió forintnyi eurójába került az adófizetőknek, hogy az elnök a középfranciaországi Tulle-be repült szavazni, ahol korábban hét évig ő volt a polgármester.

Párizsban némi meglepetésre egy százalékponttal a jobbközép Nathalie Kosciusko-Morizet végzett az első helyen a főpolgármesteri posztért vívott küzdelemben, de a szocialista Anne Hidalgót ennek dacára esélyesebbnek tartják a politikai szövetségesek közötti összezárások miatt. Párizsban az FN marginálisnak számít, vidéken viszont a kormánykoalíció vezető erejét is adó szocialisták „köztársasági front” alakítására, a bal- és a jobbközép összefogására szólítottak fel a második forduló előtt. A szélsőjobb olyan ismert városokban is az első helyről folytathatja,mint Avignon, ahol a nemzetközi színházi fesztivál kilátásba helyezte: elköltözik, ha jönnek Le Penék.