„Több európai állam is érdeklődött, hogy miért éppen ezek a személyek kerültek a listára. A válasz egyszerű: a lista reakció az Oroszország elleni szankciós kampányra, amelyet több EU-tagállam indított, élükön Németországgal” – közölte a moszkvai külügyminisztérium illetékese, miután kitudódott, hogy az oroszok összesen 89 európai politikust sújtottak beutazási tilalommal. A szokatlan diplomáciai lépés csak tovább élezi az EU és Moszkva amúgy is feszült viszonyát, amely különösen a Krím félsziget bekebelezése és az kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása után romlott meg. Ez a két fő oka a gazdasági szankciók, illetve a vízumtilalom bevezetésének is.

A párbeszéd valószínűleg csak még reménytelenebb lesz Pool / Reuters

Kiderült, hogy az elmúlt hónapokban több uniós politikustól is megtagadták a beutazást Oroszországba, de az EU eddig hiába kérte a kitiltottak névsorát. „Az orosz hatóságok most megosztották velünk a 89 névből álló listát. Ugyanakkor semmilyen információnk nincs a döntés jogi alapjáról vagy szempontjairól” – hangsúlyozta a hétvégén egy brüsszeli szóvivő. Teljesen önkényesnek és indokolatlannak nevezte az intézkedést, hasonlóan jó néhány európai vezetőhöz. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint a tilalom nem a nemzetközi jogon alapul.

Az első reakciók Európa-szerte további tájékoztatást követeltek – egyelőre hiába.

Annyi biztos, hogy a listára olyanok kerültek, akik nyíltan bírálták a Kreml politikáját. A nemkívánatos személyek között szerepel például Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, Stefan Füle korábbi bővítési EU-biztos, Bruno Le Roux, a francia szocialisták parlamenti frakcióvezetője és Nick Clegg, az előző brit kormány miniszterelnök-helyettese. Németországból több vezető CDU/CSU-s politikust, valamint a német légierő vezérkari főnökét „listázták” az oroszok, de nemkívánatos lett Daniel Cohn-Bendit, az Európai Zöldek társelnöke és Rebecca Harms, az Európai Zöldek EP-frakciójának társelnöke is. A listán sok lengyel, lett, észt és litván politikus található. Magyarok nincsenek, ahogy ciprusiak, szlovákok és olaszok sem – ezen EU-tagállamok vezetői ugyan csatlakoztak a szankciókhoz, de azokat folyamatosan kritizálták.

Hivatalos magyarázatot kért Moszkvától több európai állam, köztük Svédország, amelynek nyolc állampolgárát tiltották ki. Egyikük az olasz származású Anna Maria Corazza Bildt EP-képviselő (Carl Bildt volt svéd kormányfő felesége), aki úgy fogalmazott: „Sokkal inkább vagyok büszke, mint megrémült. Ha a Kreml komolyan vesz minket, a kitiltás azt jelenti, hogy jól dolgozunk.” – Kiváló társaságba kerültem. Ezt elismerésnek tekintem – hangoztatta a listázott volt cseh külügyminiszter, Karel Schwarzenberg herceg. Az Ukrajnában tárgyaló Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter „nem túl okos döntést” emlegetett.

Kérdés, az oroszok elérnek-e bármit is a diplomáciai ellenlépéssel. Valószínűleg nem, erre utalnak az eddigi nyilatkozatok. A Reuters a londoni külügy szóvivőjét idézi: „Ha a Kreml nyomást akar gyakorolni az EU-ra a szankciók enyhítése érdekében, ennek nem ez a megfelelő módja.” Margot Wallström svéd külügyminiszter szerint a megdöbbentő moszkvai döntés csak ront Oroszország megítélésén.