Amint azt az egyik legnagyobb német operaház közleményében kijelentette, az első előadások után több néző az orvosokhoz fordult. „Tudomásul vesszük, hogy egyes jelenetek – különösen a kivégzéseket bemutató rész – túlságosan is élethűre sikeredtek, amelyek több nézőnél pszichológiai és fizika stresszt okoztak” – olvasható a közleményben.

Az előadás producere azonban nem volt hajlandó finomítani a díszleten, ami a holokauszt idején egy koncentrációs tábort mintázott, ezért most az előadást betiltották – írja a BBC. „Miután figyelembe vettük az összes érvet, arra a megállapításra jutottunk, hogy a művészeti munkánk nem igazolhat ilyen szélsőséges hatást" – érvel a Rheinoper jelentése.

A nyilatkozat azt is leszögezi, annak ellenére, hogy intenzív párbeszédet folytattak a lehetséges változtatásokról az előadás német rendezőjével, Burkhard C Kosminskivel, ő ezt „művészi okokból nem volt hajlandó megtenni”.

„Természetesen tiszteletben kell tartanunk a rendező művészi szabadságát – jogi okokból is” – áll az operaház nyilatkozatában, amiben az sem hallgatják el, az elejétől fogva tisztában voltak vele, hogy Kosminski koncepciója és annak végrehajtása eléggé ellentmondásos lehet.

A düsseldorfi sajtó szerint a hétvégén előadott premier erőszakos tiltakozásokat provokált. A helyi zsidó közösség vezetője, Michael Szentei-Heise elmondta, hogy a nézők egy része „bekiabálásokkal, búúzással és az operaház ajtóinak a bevágásával” fejezte ki a nemtetszését, az előadást meg „ízléstelennek és nem elfogadhatónak” nevezte.

Wagner operáját, a Tannhäusert 1845-ben mutatták be először. A középkori Németországban játszódik: egy Tannhäuser nevű bárdról és a wartburgi várban megrendezett énekversenyről szóló balladán alapszik. Wagner egyik legszebb dallamvilággal átszőtt története, melynek nyitánya az opera műfaján belül az egyik leggazdagabb és legtöbbet játszott zenei mű. A Tannhäuser története a szerelem és kéj közti őrlődés, az érzékiség és bűnbánat átfedése és taszítása.