2009 az igazság pillanata a Nabuccónak
Kétszáz-háromszáz millió eurót tegyen bele a Nabucco-projektbe az Európai Unió - javasolta a Budapesten tartott csúcstalálkozón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hangsúlyozta: mivel a Közép-Ázsiát Európával összekötő gázvezeték nem egyszerűen gazdasági projekt, hanem az Európai Unió biztonságának egyik tartóoszlopa, közösségi forrásból is finanszírozni kell, legalább az elején, amíg a befektetőknek megjön a kedvük.
Gyurcsány a Nabuccóról rendezett csúcstalálkozón elhangzott nyitóbeszédében kifejtette: a januári gázválság is megerősítette, az energia hatalmi tényező; ha valaki hiányt szenved benne, „annak csökkenhet a nemzeti szuverenitása". Utalva az ukrán-orosz gázvitára a kormányfő kijelentette: „energiahiányból épült vasfüggöny" áll, és Közép-Kelet-Európa kiszolgáltatott.
Gyurcsány korholta európai kollégáit, amiért „rövidlátóan viselkedtünk" a Nabuccoba feltehetően gázt töltő államokkal (potenciálisan Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal) szemben. Mint a kormányfő elmondta: többet kell adni ezeknek az államoknál a pénznél, átfogó európai együttműködést (többek közt felsőoktatási együttműködés, kutatás-fejlesztési támogatást, európai perspektívát) kell nekik ajánlani. Ezt megerősítette a Gyurcsány után felszólaló Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke is, aki elmondta, nem szeretné, ha egyszerű nyersanyag-ellátóként tekintene országára Európa, „szoros és gyümölcsöző együttműködést" látna szívesen az Európai Unióval.
A kormányfő javaslatot tett egy a Nabucco-vezetékkel foglalkozó állandó nemzetközi titkárság létrehozására (budapesti központtal), mely továbbvinné a Nabucco mögötti politikai lendületet, ami - ahogy majdnem minden felszólaló utalt rá - az orosz-ukrán gázvitának köszönhető. Úgy vélte: ha létrejön a titkárság, meglesz az uniós pénz, ha stratégiai partnereknek tekintjük a forrás-országokat, és létrejön a kormányközi megállapodás, akkor végre megszülethet a Nabucco, és elkerülhető, hogy „a sok bába között elvesszen a gyerek".
Mire Topolánek, az EU elnökségét adó Csehország miniszterelnöke beszédében kifejtette: ha nincs energiabiztonság, a szabadság pusztán illúzió. Közölte: célja, hogy megszülessen az unió közös energiapolitikája, mely szerinte az integráció tesztje lesz. Topolánek egyébként a déli energia folyosóval kapcsolatos csúcstalálkozót hívott össze május 7-re. A cseh kormányfő azt is közölte: a Nabucco nem oroszellenes tervezet, és - mint beszélgetéseikből kiderült - Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök is így látja. Topolánek hangsúlyozta: szeretné, hogy a Nabucco-projektből végre Nabucco-folyamat legyen.
Nem véletlenül. A felszólalók mindegyike valamilyen konkrétumra vár, hogy továbblépjen a szóbeli támogatáson. Fontos tény, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB), és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is támogatja a projektet, „amennyiben azt jó kereskedelmi szellem hatja át". Sőt, az EIB a Nabucco-projekt akár 25 százalékát hajlandó finanszírozni, a készülő kormányközi megállapodástól függően.
A továbblépéshez azonban kulcskérdés, hogy mielőbb sikerüljön aláírni a kormányközi megállapodást. Erről már múlt héten tárgyaltak Brüsszelben a Nabuccoban részt vevő országok, és február elején Bécsben folytatódnak a megbeszélések. Az eddig legnagyobb akadályt jelentő Törökország energiaügyi minisztere, Güler Hilmi is arról beszélt, remélik, hogy pár hónapon belül aláírják a megállapodást. A vezeték nyugati felén úgy gondolják, már kora nyáron meglehet az egyezmény. - Az igazság pillanata 2009-ben van a Nabucco számára - fogalmazott Andries Piebalgs, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a sajtótájékoztatón.
A kormányközi megállapodás ugyanis lehetővé tenné, hogy végre szerződések szülessenek a forrás-országokkal. Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón elmondta: megpróbálnak már a kormányközi megállapodás megszületése előtt előzetes megállapodásokat aláírni azokkal az országokkal, melyektől a Nabucco a gázt várja. A magyar miniszterelnök szerint egyébként a csúcstalálkozóval sikerült kimozdítani a Nabucco-projektet az elmúlt évek egyhelyben járásából, és most szeretnék elérni, hogy a tervet az EU a legfontosabb problémák között tartsa számon. Mint a kormányfő elmondta: a 200-300 millió eurós támogatáson felül még 2 milliárd eurót kell találni az uniós költségvetésben a Nabuccora. (A 2015-re üzemképes vezeték összköltségét 10 milliárd euróra becsülik.) Ugyanakkor Reinhard Mitschek, a Nabucco-konzorcuim ügyvezető igazgatója szerint nem a pénz a kérdés, hanem jogi keretek, illetve a Törökországgal, és a forrás-országokkal kötendő megállapodások megszületése. Mitschek elmondta: az építési munkálatok finanszírozásáról exporthitel-intézetekkel folytattak tárgyalásokat, melyek készek forrásokat biztosítani.
A következő Nabuccoval foglalkozó konferencia Bulgáriában lesz áprilisban.
„Közel vagyunk egy elfogadható kompromisszumhoz"
- Megfontoljuk ezt a lehetőséget, szerdán a bizottsági ülésen fel is vetem - nyilatkozta Andries Piebalgs energiaügyi EU-biztos arra a kérdésre, mit szól Gyurcsány Ferenc javaslatára, mely szerint az uniónak 200-300 millió euróval kéne támogatnia a Nabucco-vezetéket. - Azt sem zárnám ki, hogy ez az összeg az unió költségvetéséből származzon, hiszen komoly európai érdekről van szó, azonban fontos, hogy az Európai Tanács és a Bizottság is támogassa a kezdeményezést - mondta kérdésünkre a lett biztos. A magyar miniszterelnök másik felvetését, mely szerint az EU-nak közösen kéne fellépnie, és kárpótlást követelnie a gázszállítóktól az ukrán-orosz gázvita miatt, Piebalgs már kevésbé lelkesen fogadta: - Ez ügyben szkeptikusabb vagyok, hiszen kereskedelmi szerződésekről van szó, melyeket mindenképpen meg kell vizsgálni jogi szempontból, mielőtt az EU bármit is tudna tenni - mondta lapunknak.
A kormányközi megállapodásról szóló múlt heti tárgyalásokról Piebalgs kérdésünkre elmondta: a megbeszélések nagyon konstruktívak voltak, Törökországgal kapcsolatban sem merült fel nehézség. „A törökök építő módon álltak hozzá a tárgyalásokhoz, hiszen alapvetően ők is szeretnének gázt a Nabuccoban, csak nekik egyensúlyozni kell a hazai fogyasztás és a tranzitálás között" - fogalmazott a biztos. Kérdésünkre, hogy Ankara esetleg elmozdult-e korábbi követelésétől, mely szerint még 15 százalékot szeretne elterelni a vezetékben érkező gázból,
Piebalgs annyit mondott: „közel vagyunk egy elfogadható kompromisszumhoz."
Azzal a múlt heti hírrel kapcsolatban, mely szerint Törökország felülvizsgálja a Nabuccoval kapcsolatos álláspontját, amennyiben az unió nem nyitja meg a csatlakozási szerződés energiapolitikai fejezetét, Piebalgs elmondta: támogatja az energiapolitikai fejezet megnyitását, és erre ösztönzi a tagállamokat is, de Recep Tayyip Erdogan török kormányfő brüsszeli tárgyalásain sosem kötötte össze a fejezet megnyitását a Nabuccoval.
A Nabucco akadályai
Gyurcsány Ferenc kormányfő korábban álomnak nevezte a Nabuccovezetéket. A gázvezeték akadályait végigtekintve kiderül, nem Budapest elkötelezettségén bukhat meg a terv.
Törökország: Ankara 15 százalék extrát akar levenni saját használatra a rá eső gázmennyiség (20 százalék) felett, ráadásul tranzitdíj fizetése nélkül. Ebből a szerepből egyelőre nem sikerült kibillenteni a törököket.
Azerbajdzsán, Türkmenisztán: A két, Oroszország vonzáskörébe tartozó ország közül Azerbajdzsánban jelenleg nincs is szabad gáz. Bár Baku eddig konstruktívan állt a Nabuccóhoz, elkötelezni nem akarja magát. Hétfőn Budapesten Ilham Alijev elnök úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán számára nem politikai, hanem gazdasági kérdés a gázvezeték. Ezt nyilván csüggedten hallgatták a Nabuccóban reménykedő európai államokban, melyek eddig azzal érveltek a már európai árat fizető és kevésbé kockázatos orosz gázfelvásárlási ajánlattal szemben: Európával üzletelni politikai előnyt, biztonságpolitikai kapcsolatot jelent.
Türkmenisztánban van elég gáz, s bár Türkménbasi halála óta sok tekintetben megnyílt az ország, nem feltétlenül akarnak szembemenni az orosz érdekekkel. Asgabat egyelőre a saját határáig szállítaná el a gázt. Ezért feltehetően muszáj lesz a Kaszpitenger fenekén vinni a csövet, ha a geopolitikai helyzet nem változik, és nem mehet Iránon át a Nabucco. Ám ahhoz, hogy a tengerfenéken vezeték épülhessen, kell az öt parti állam - köztük Oroszország és Irán - beleegyezése is.
Az EU hozzáállása: A Nabuccoprojektben részt vevő országok határozottabb politikai és anyagi támogatást várnak az uniótól. Ettől remélik a forrásországok felbátorodását és a finanszírozók pénztárcájának megnyílását is.
A 22-es csapdája: Elemzők szerint a finanszírozó bankok arra várnak, hogy hosszú távon biztosított legyen a gáz a vezetékben, a potenciális forrásországok pedig addig nem akarják elkötelezni magukat, amíg nem látják biztosítottnak az infrastruktúrát, azaz a vezetéket. Éppen ezért az eladás, szállítás és vásárlás szándékát megerősíteni hivatott budapesti nyilatkozat egyik célja némi bizalmat fecskendezni a résztvevőkbe egymás iránt.
Ha lesz vezeték, az EBRD beszáll a finanszírozásba
Thomas Mirow, az Európai Újjáépítései és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke szerint a Nabucco konferencia felgyorsította azokat az erőfeszítéseket, hogy a résztvevők egyezségre jussanak a projekttel kapcsolatban. "Érezhető, hogy az érintettek ráébredtek az ügy sürgősségére, arra, hogy most már valóban ideje cselekedni" - mondta az MTI-nek.
Szerinte azonban "még nem jött el az ideje", hogy a bank konkrét összeget nevezzen meg arra nézve, hogy milyen mértékben hajlandó elkötelezni magát a program finanszírozásában, mert ez "számos eddig ismeretlen tényezőtől függ". Ilyen például a program általános finanszírozhatóságának kérdése, a kivitelezési garanciák, a vezetékbe majdan betáplált gáz mennyisége.
Világossá tette azonban, hogy amint elkészül a projekt megvalósíthatósági és finanszírozási terve, az EBRD alaposan tanulmányozni fogja, és részt kíván venni a projektben. Várhatóan olyan hitellel, amelyhez kereskedelmi bankoknak is csatlakozniuk kell.
