Bizonyítékokat adott át Vladimir Vukcsevics szerb különleges ügyész Albániának arra vonatkozóan, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tíz évvel ezelőtti függetlenségi harcát részint olyan szerb áldozatok szerveivel folytatott kereskedelemből finanszírozta, akik most albán tömegsírban nyugszanak. Szerbia nemrég indított hivatalos vizsgálatot az ügyben. A hozzátartozók vallomásait tartalmazó iratokat Ina Rama albán főügyész vette át azon a találkozón, amely azt Egyesült Államok két országbéli nagykövetségének közvetítésével jött létre.

„Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy nyomozás kezdődjön Albániában” - jelentette ki Bruno Vekarics, a szerb ügyész szóvivője. Az 1998-1999-ben vívott konfliktus több ezer szerb és albán áldozatot követelt, százak tűntek el nyom nélkül.

Az UCK által űzött szervkereskedelem hírét először Carla Del Ponte, a délszláv háborúkban elkövetett bűntettek ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék volt főügyésze röppentette fel áprilisban megjelent könyvében. Helyszíni forrásokra hivatkozva a jelenleg Svájc argentin nagyköveteként ténykedő politikus azt írta, az a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) 300, többségében szerb civilt rabolt el a háborúban, akiket teherautókra zsúfoltak és Koszovóból a Tiranától 90 kilométerre északra fekvő Burrel városába szállítottak. Itt lemészárolták és tömegsírokba vetették őket. A kioperált belső szerveket az UCK áruba bocsátottaa a nemzetközi szervkereskedelem feketepiacán, hogy a befolyó összegből finanszírozza a háború költségeit. Del Ponte szerint az UCK teljes vezérkara – beleértve Hasim Taqi jelenlegi koszovói miniszterelnököt is – nyakig benne volt az ügyletekben.

Albánia és függetlenségét február 17-én kikiáltó Koszovó egyarát tiltakozott a feltevések ellen. Lulzim Basha abszurd képtelenségnek nevezte őket. Az Európai Unió viszont jelezte, kivizsgálja az ügyet. Az albán főügyész most szóvivője útján tudatta, országa minden támogatást megad Belgrád munkájához.