Muzulmánok Amerikában: kirekesztett beolvadók
„Hét évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a moszlimok jelenlétével és asszimilációjával kapcsolatos félelmek továbbra is rekordot döntenek” – írja a Contexts folyóiratban Jen’nan Ghazal Read, a Duke Egyetem szociológusa, az amerikai muszlimok társadalmi integrációjának szakértője.
Read felméréseket idéz, amelyek szerint az amerikaiak 10 százaléka rossz véleménnyel van az iszlámról, és minden második szerint az iszlám minden vallásnál nagyobb mértékben bátorít erőszakra. „Az amerikaiak szerint az ateisták kivételével a muszlimok fogadják el legkevésbé az amerikai társadalom értékeit.” (A Pew közvélemény-kutató tavaly ősszel publikált adatai szerint azonban az Egyesült Államokban még mindig sokkal alacsonyabbak a muszlimokkal szembeni előítéletek, mint a nyugat-európai országokban.)
A muszlimokkal szembeni előítéleteknek súlyos következményei vannak. Az igazságügyi minisztérium statisztikái szerint 2001-ben 1600, de még 2005-ben is 10 százalékkal nőtt a muszlimok elleni támadások száma.
Az európai országok muszlim bevándorlói gyakran valóban elkülönülnek a többségi társadalomtól. Nem csak az asszimilációnak állnak ellent, hanem a társadalmi integrációt is elutasítják: elkülönült párhuzamos társadalmakat hoznak létre, amelyekben a vallási fundamentalizmus eszméi virágoznak. Az elmúlt években az amerikai jobboldalon többen is megkongatták a vészharangot, és a premodern iszlámot a nyugati demokrácia halálos ellenségének nevezték.
Read szerint azonban az Egyesült Államok muszlimjaira sem az elkülönülés, sem a radikalizmus nem jellemző. Szociológiai értelemben az iszlám hívők alig különböznek az amerikai többségtől. Anyagiak dolgában alig mutatható ki különbség köztük és a többi vallás hívei között. Akárcsak a keresztények körében, a muszlimok között is magas a vallásukat aktívan nem gyakorlók száma. És – csakúgy, mint a keresztények körében – a különböző csoportok között gyakran nagy nézeteltérések alakulhatnak ki, így tulajdonképpen nem is beszélhetünk egységes muszlim közösségről. Az arab, a dél-kelet ázsiai és az afroamerikai muszlim csoportok politikai, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt nagyon különbözőek.
A politikai részvétel is azt mutatja, hogy az amerikai muszlimok beilleszkedtek a társadalomba. Egy közvélemény-kutatás szerint a régebben inkább a republikánus jelöltre szavazó, 7-8 milliónyi amerikai muszlim választó 95 százaléka elment szavazni az elnökválasztáskor. Igaz, a szavazatok megoszlása nagyon egyenlőtlen volt: 89 százalékuk a demokrata párti elnökjelöltet támogatta, és mindössze 2 százalékuk voksolt McCainre. Ebben a republikánusok moszlimellenes kirohanásai mellett minden bizonnyal szerepe lehetett az iraki háborúnak és a guantánamói kínzásoknak is. A tavalyi elnökválasztás azonban kivételes volt. Korábban sokkal kiegyensúlyozottabb volt a megoszlás: a muszlimok 51 százaléka szavazott a Demokrata Párt jelöltjére.
Ami pedig az amerikai társadalom értékeinek megítélését illeti, még ezekben sincs jelentős különbség: a melegházassággal, az abortusszal, az állam szociális szerepvállalásával, a Bush-kormány megítélésével kapcsolatban a muszlimok hasonlóan vélekednek, mint más amerikaiak. Jelentős különbség csak az Egyesült Államok külpolitikájának megítélésében mutatkozik: az iszlám hívők az iraki és az afganisztáni háború miatt elégedetlenebbek az átlagnál.
„Az átlagos amerikai muszlimok társadalmi és belpolitikai nézetek tekintetében nagyon hasonlítanak az átlagos nem muszlim amerikaiakra. A statisztikák arra is rámutatnak, hogy az amerikai muszlimok sokszínűek és politikai értelemben integrálódtak az amerikai társadalomba.”
