A válság növekedésével azonos ütemben romlik a fiatalok állapota, de főleg az iskolákból, gimnáziumokból, illetve a felsőfokú oktatási intézményekből frissen kikerült 15-24 évesek sínylik meg a helyzetet. Az első negyedévben minden negyedik fiatal maradt munka nélkül, ami eddig még soha nem mért magas adat.

A svéd oktatási rendszer szerves része a munkára való felkészítés és ez a jelenlegi helyzetben kimondottan káros. A végzett és munka nélkül maradó fiatalok eredménytelennek érzik a végigtanult éveiket, önmagukat pedig értéktelennek hiszik, ami a fiatalok esetében komoly életveszélybe torkolhat.

Nem megélhetési kérdésről van szó, hiszen a svéd szociális támogatásból (kifizetik a lakbért, a közüzemi számlákat, és adnak havi 2400 koronát, azaz 63 ezer forintot élelemre) lakást és egy kis odafigyeléssel akár kocsit is fent lehet tartani, hanem szocializációs csődről. A svéd társadalom a munka tiszteletére épül, ezért akinek nem jut teendő az értéktelen embernek érezheti magát.

A jelentés legmegdöbbentőbb adata, hogy a munkanélküli fiatalok közül minden hetedik nő kísérel meg öngyilkosságot, és minden negyedik férfi foglalkozik az öngyilkosság gondolatával. Ezek a fiatalok nem csak pszichés, de fizikai bántalmakban is szenvednek, fejfájás, fáradtság, félelem, idegesség és alvászavar az osztályrészük.