Mikola Dzsiga, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetője a Szevodnya című ukrajnai lap szerint kijelentette, hogy a műemlék arra figyelmeztetne, hová vezethetnek az olyan ideológiák, mint a fasizmus.

A helyi lakosok hevesen tiltakoztak a terv ellen, mivel attól tartanak, hogy a hely a jövőben a neonácik zarándokhelyévé válhat.

Mikola Dzsiga már május 9-re, a nácizmus fölött aratott győzelem napjára turistaösvényt akart nyitni a Werwolfhoz, a náci hadsereg egykori előretolt ukrajnai főhadiszállásához.

A Werwolfot a Kijevtől 300 kilométerre nyugatra fekvő Vinnicjától 8 kilométerre északra, Kolo-Mihajlivka falu közelében építették fel a keleti front hadműveleteit irányító parancsnokság részére, a kelet-poroszországi Wolfschanze mintájára. Ukrán hírportálok szerint volt elektromos erőműve, vízellátása, repülőtere. Föld feletti részén 81 faház állt, a föld alatti részében három vasbeton bunker található. Hitler bunkerének fala két és fél méter vastag volt. Az építkezés 1941 őszétől 1942 tavaszáig tartott, a munkában különböző források szerint akár 14 ezer ember is részt vehetett. Az építkezés befejezése után állítólag mindnyájukat – nemcsak a helyi lakosokat és a koncentrációs táborokból ideszállított foglyokat, hanem a Németországból hozott szakértőket is – agyonlőtték.

Levéltári dokumentumok szerint Hitler két-három alkalommal tartózkodott a Werwolfban. Először 1942-ben. A náci parancsnokság állítólag Vinnicja megyében dolgozta ki a sztálingrádi csata terveit. Ezt követően 1943. február-márciusban járt itt a Führer, ekkor döntöttek a kurszki csata kérdésében. Egyes források szerint Hitler 1943 augusztusában is járt a Werwolfban. 1944 márciusában a visszavonuló német egységek a bunker valamennyi bejáratát felrobbantották.

A háború óta állítólag senki sem járt a titkos bunkerben. A tudósok csak a Szovjetunió összeomlásakor kaptak lehetőséget a kutatásra. 1990-ben több szovjet egyetem szervezett expedíciót a bunker feltárására, de csak a felszíni részét tanulmányozhatták.