Moszkva egymilliárd dollárral segítheti Fehéroroszországot
Már öt embert vettek őrizetbe a 12 halálos áldozattal és százötven sérülttel járó minszki metrómerénylettel összefüggésben Belaruszban. A hétfői robbantást az ügyészség szerint egy 25 éves férfi követte el, társai segítségével. Mindannyian harminc év alatti belarusz állampolgárok – ám ennél többet az ügyészség nem volt hajlandó közölni. Csütörtökön nyolc áldozatot kísértek végső útjára, családjaiknak 11 ezer dollárt utalt ki az állam.
Az államfő továbbra sem zárja ki, hogy az akció megrendelőit az ellenzék soraiban kell keresni. Alekszandr Lukasenko szigorú kivizsgálást és rendteremtést ígért. Ez utóbbi vonatkozhat akár a tragédia kapcsán erősödő elnyomásra számító ellenzékre is, amelynek több vezető tagja is utalt rá, hogy a történtek elterelik a figyelmet az ország gazdasági nehézségeiről.
A valutaválság egyre inkább destabilizálja a „szovjet rezervátumként”, tervgazdaságban működő rendszert és az azt 17 éve irányító, hatalmát – legutóbb tavaly decemberben – vitatható tisztaságú választásokon megerősítő Lukasenko helyzetét.
A 10 milliós Belaruszban az importáruk ára átlagosan 15 százalékkal nőtt idén. Márciusban az üzemanyag ötödével drágult. A lakosság a belarusz rubel elértéktelenedésétől tart. (A fizetőeszköz két éve egyetlen nap alatt 20 százalékot gyengült a dollárral szemben.) A várakozás miatt befagyott az ingatlanpiac és visszatartják áruikat autókereskedők is.
A Belarusz Nemzeti Bank 3055 rubelben határozta meg a dollár árfolyamát, ami a feketepiacon 3800-at is eléri. A szomszédos Lettország bankjai 4900 rubelt kérnek érte. Igaz, cserébe van érte valuta. Belaruszban ugyanis a pénzváltókból már eltűnt a dollár, az euró és az orosz rubel is. Keményvalutához a kereskedelmi bankok sem juthatnak a monopolhelyzetben lévő Nemzeti Banktól.
Eközben csütörtökön megindultak a tárgyalások Oroszországgal egy egymilliárd dolláros hitelről. (Minszk további kettőt a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Közösségtől vár, az igényeket Minszk még márciusban jelezte a hitelezéstől vonakodó Moszkvának.) Az ország azonban fokozatosan elvesztette alkupozícióját: mára már orosz többségi tulajdonba került a gázvezetékeket birtokló Beltranszgaz, és Belarusz belépett az Oroszországgal és Kazahsztánnal közös vámunióba is, számára előnytelen feltételekkel: többek között érvényben maradtak vele szemben a kőolajra vonatkozó orosz kiviteli vámok.
