Moszkva nem tart a Nyugat által az ukrán válság miatt kilátásba helyezett újabb szankcióktól, nem fog „hisztériába esni" – jelentette ki az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „le fogunk győzni bármilyen nehézséget, ami a gazdaság bizonyos ágazataiban támadhat, és lehet, hogy még függetlenebbekké válunk". Az újabb büntetőintézkedéseket kedden véglegesítheti az Európai Unió, Lavrov azonban már most jelezte: a Kreml nem feltétlenül készül hasonló válaszlépésekre. Pedig azok – mint a Reuters írja – olyan cégeket is érinthetnének, mint a Rosznyefty állami többségű olajvállalatban csaknem 20 százalékos részesedéssel rendelkező brit BP, vagy több, ugyancsak a Rosznyefttyel az északi-sarkvidéki kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázására partneri kapcsolatra lépett nyugati óriás, így az amerikai ExxonMobil, az olasz Eni és a norvég Statoil.

Hasonló hangnemben nyilatkozott hétfőn az orosz elnök is, aki Moszkva melletti rezidenciáján tartott értekezletet arról, hogyan lehet hazai gyártással pótolni a hadiipar számára eddig importból beszerzett alkatrészeket. Különösebb nehézségeket nem lát, és amik vannak, azoknak is „végső soron a hasznunkra kell válniuk" – mondta az ITAR-TASZSZ szerint Vlagyimir Putyin. Azt is javasolta, mérjék fel, mennyi időre és pénzre van szükség a kieső behozatal helyettesítésére, méghozzá úgy, hogy az eddig alkalmazott „öregecske" technológiák helyett korszerűeket alkalmazzanak, és tartani tudják a külföldi partnerekkel kötött szerződések határidejét. Arról azonban, hogy ez nem egyszerű feladat, a Kommerszant napilap által idézett adatok tanúskodnak. Ezek szerint egy-két évre van szükség ahhoz, hogy kiváltsák az orosz űriparban használt ukrán gyártmányú részelemeket, s legalább öt esztendő hazai alapokra helyezni az elektronikus alkatrész-ellátást.

Oroszország következetesen tagadja azokat az állításokat is, amelyekkel a Nyugat a várható szankcióbővítést indokolja. Lavrov amerikai kollégájával, John Kerryvel folytatott telefonbeszélgetése során ismét azt hangoztatta, hogy nem szállítanak nehézfegyvereket a kelet-ukrajnai lázadóknak, de Kerry nem hitt az állításnak. Abban azonban egyetértett a két tárcavezető, hogy tűzszünetre van szükség a donyecki régióban. Lavrov szerint Kijevnek közvetlen tárgyalásokat kell kezdenie a szeparatistákkal, annak azonban még a lehetőségét is visszautasította, hogy a márciusban Oroszországhoz csatolt Krímről egyeztessenek Ukrajnával. „A Krímről senkivel nem voltak, nincsenek és nem is lehetnek semmilyen tárgyalások" – szögezte le.

Moszkvában egyszersmind valótlannak minősítették azokat a műholdfelvételeket, amelyeket a kijevi amerikai nagykövet, Geoffrey Pyatt vasárnap a Twitter mikroblogon tett közzé, mondván: ezek bizonyítják, hogy orosz területről is lövik az ukrán fegyveres erőket. Nem lehet megállapítani, hol készültek a képek, és a felbontásuk is alacsony, „az ilyen hamisítványokat a kijevi belbiztonsági szolgálatnál Randy Kee tábornok vezetésével működő amerikai tanácsadók csoportja készíti" – állította az orosz honvédelmi tárca képviselője.

Az ukrán elnök közben elsődlegesnek nevezte a több mint tíz napja, a szakadárok által ellenőrzött területen lezuhant malajziai utasszállító katasztrófájának „átlátszó, nemzetközi kivizsgálását". Petro Porosenko ezt a szerencsétlenség ügyében legaktívabban fellépő két állam, Ausztrália és Hollandia Kijevben tárgyaló külügyminisztereinek, Julia Bishopnak és Frans Timmermansnak fejtette ki. A maláj Boeing tragédiáját kivizsgálni hivatott, az EBESZ-t és Hollandiát képviselő szakértők azonban még mindig nem jutottak el a gép roncsaihoz. Merthogy a kelet-ukrajnai összecsapások, amelyek az ENSZ adatai szerint eddig több mint 1100 civil életét követelték, most éppen a katasztrófa térségében dúlnak a leghevesebben.

A lázadók állítják: a kijevi hatalomhoz hű csapatok meg akarják semmisíteni a szerencsétlenség nyomait, a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács szóvivője Andrij Liszenko szerint viszont éppen a szakadárok lövik a gép maradványainak körzetét. Liszenko azt is megerősítette, hogy a fegyveres erők akciót indítottak, mert így akarják visszafoglalni az érintett vidéket a felkelőktől, akiket már több településről, így például Torezből és Sahtarszkból is elűztek. Valerij Heletej védelmi miniszter azt mondta, hogy a kormányerők eddig több mint hatvan kelet-ukrajnai települést vontak ellenőrzésük alá, és a támadás folytatódik, „semmilyen megtorpanás nem lesz". Az UNIAN hírügynökség viszont olyan információt is közzétett, amely szerint a lázadók magukat békés polgároknak álcvázva kezdenek visszatérni két korábbi központjukba, Szlavjanszkba és Kramatorszkba.