Moszkva leszállítja a légvédelmi rakétákat Aszadnak
A Szíriába irányuló fegyverexport tilalmának feloldása rontja az esélyét a politikai rendezést célzó nemzetközi tanácskozásnak, amelynek a fő akadálya pedig az, hogy a szír ellenzék nem képes megegyezni képviselőjében – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, aki szerint Bassár el-Aszad rezsimje megkapja Moszkvától az ígért Sz–300-as légvédelmi rendszereket. Rjabkov kedden Moszkva csalódottságának adott hangot a brüsszeli döntés miatt. Szerinte ez ellentmond az Európai Unió politikájának. Emlékeztetett arra, hogy az EU is szorgalmazta a fegyverkereskedelemről szóló nemzetközi egyezmény (Arms Trade Treaty) megkötését, amely szerint mindig, minden körülmények között annak az országnak a törvényes kormánya viseli a felelősséget, ahova a fegyvert szállítják.
Az egyezményt az ENSZ Közgyűlés április 2-án hagyta jóvá. Oroszország, a világ egyik legnagyobb fegyverszállítója azon 23 ország között volt, amelyek tartózkodtak a szavazáskor. Az orosz külügyminiszter-helyettes úgy vélte, hogy a június 3-án élete lépő nemzetközi fegyverkereskedelmi egyezmény szellemiségével és tartalmával ellentétes döntés született Brüsszelben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei nem jutottak egyezségre hétfői tanácskozásukon a Szíriába irányuló fegyverszállításokat tiltó rendelkezés meghosszabbításáról, ezért ez az intézkedés június elsejével hatályát veszti. A Brüsszelben elfogadott közös politikai nyilatkozat szerint a tagállamoknak egyelőre nem áll szándékukban a Szíriába irányuló fegyverszállítás, és azt is kifejezték, hogy álláspontjukat augusztus elseje előtt felülvizsgálják. Ezzel kapcsolatban a brit sajtóban felröppentek hírek, amelyek szerint London augusztus 1. után kezdi a fegyverszállításokat, ám William Hague külügyminiszter azonnal jelezte, a brit kormány nem fog augusztusig várni. Nem is kell, hiszen a hétfői külügyminiszteri csúcs tagállami hatáskörbe utalta a kérdést. Hague ettől függetlenül az embargó feloldása után a Twitteren azt írta, „azonnali döntés” a fegyverszállításokról még nincs. A Downing Street kedden nem közölte, hogy saját hatáskörben akar-e dönteni, vagy a parlament elé viszi az fegyverszállítások ügyét.
Ahogyan Rjabkov bejelentette, hogy Moszkva leszállítja Szíriának az ígért Sz–300-as orosz légvédelmi rendszereket, hogy azok eltérítsék a „forrófejűeket” a beavatkozástól a konfliktusba. Szerinte az Sz–300-as a stabilitást biztosíthatja Szíriában. A külügyi vezető elmondta: Oroszország nem akarja, hogy (a világpolitikai szereplők) határidőt jelöljenek ki a rendezést célzó tanácskozás megtartására, és arra törekszik, hogy megteremtse azt a légkört, amelyben a damaszkuszi kormány és az ellenzék is összeállíthatja tárgyalóküldöttségét. A szíriai vezetés elkötelezte magát a részvétel mellett, az ellenzék soraiban azonban megosztottságot tapasztalnak, s a képtelenség képviselőjük kijelölésére a konferencia összehívásának „fő akadályát” jelenti. Rjabkov közölte is, a Kreml továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Iránt meg kell hívni a tanácskozásra.
Kedden az orosz külügyminisztérium még egy közleményt is kiadott, amelyben megdöbbenésének ad hangot, hogy az EU nem tartotta fenn a fegyverembargót úgy, hogy a gazdasági szankciók viszont hatályban maradnak. A közlemény szerint az EU ezzel „megfullasztja” Szíria népét. Amerikai részről Jay Carney fehér házi szóvivő üdvözölte, hogy az EU a fegyverembargó eltörlése mellett döntött, elítélően nyilatkozott viszont az Sz-300-asok szállításáról Aszadnak.
Izraelnek sem a brit, sem az orosz fegyverszállítási terv nem tetszik. Juval Steinitz hírszerzési miniszter Rjabkov bejelentése után felhívta a figyelmet, hogy sántít, amit az oroszok hangoztatnak, vagyis hogy az Sz–300-as védelmi fegyver, hiszen a rendszer rakétái 300 kilométeres hatótávolságúak, és polgári-katonai repülőgépeket is lehet velük támadni, akár Tel-Avivban is. Ezek a fegyverek másrészt a Hezbollahnál és Iránnál is kiköthetnek, ami sérti a Teherán ellen hatályban lévő fegyverembargót. Steinitz elítélte a nyugati fegyverszállítási terveket is. Mint elárulta, Izrael az Egyesült Államokat és az EU-országokat is lebeszélné a lázadók felfegyverzéséről, mert könnyedén elképzelhető, hogy ezeket a fegyvereket valamikor ők is Izrael ellen fordítják.
Móse Jaalon védelmi miniszter ehhez annyit tett hozzá, Izrael „tudni fogja”, mit tegyen, ha Aszadék megkapják az Sz–300-asokat. Jaalon ezzel minden valószínűség szerint Szíriában végrehajtandó izraeli légitámadásokra utalt. Ezek állítólag szóba kerültek Benjamin Netanjahu oroszországi látogatásán is, amelyen az izraeli miniszterelnök állítólag alkut ajánlott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek: Moszkva nem szállítja le az Sz–3000-asokat, aminek a fejében Izrael nem támad még egyszer célpontokat Szíriában.
A konfliktus egyedüli szereplői, akik nem nyugalomra intenek, azok a szír felkelők. Az ellenzéki egységeket tömörítő Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) főparancsnoka, Szalam Idrissz az AP hírügynökségnek azt mondta, „nagyon csalódott”, amiért az EU-embargó feloldása nem jelent azonnali fegyverszállításokat, és ő a maga részéről „elvesztette a türelmét” a nemzetközi közösséggel szemben. A Hezbollahnak több ezer katonája harcol Aszad hadserege mellett, az FSA-ra ők jelentik a legnagyobb veszélyt – tette hozzá a főparancsnok.
Carney eközben Washingtnban elmondta azt is, hogy a Fehér Ház előzetesen tudott John Mc Cain szenátor, volt amerikai elnökjelölt szíriai útjáról, és visszatérése után Barack Obama elnök konzultálni fog a republikánus politkussal. McCain – a szíriai katonai beavatkozás híve és az kormányzati Szíria-politika nagy bírálója – hétfőn Törökországból ment Szíriába, aholaz FSA vezetésével találkozott. Az ellenzék állítólag közbenjárásra kérte, azért, hogy hogy az Egyesült Államok szállítson fegyvereket a felkelőknek, hozzon létre repüléstilalmi övezetet, és mérjen csapásokat a harcokba beavatkozó Hezbollah egységeire.
