Az Egyesült Államok és Németország az ukrajnai válság diplomáciai megoldására törekszik, és egységes abban, hogy Oroszországnak növekvő árat kell fizetnie az ukrajnai fellépéséért - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök, miután a washingtoni Fehér Házban megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral.

Merkel és Obama az ukrán helyzetről tárgyaltak Guido Bergmann / Reuters

Elkerülhetetlenek lesznek az Oroszországgal szembeni újabb szankciók, ha az ukrajnai helyzet nem stabilizálódik - nyilatkozta a német kancellár. Merkel szerint Moszkva nem tett lépéseket a válság megoldását célzó genfi megállapodás végrehajtása érdekében. A kancellárasszony hangsúlyozta, hogy a szankciók "nagyon szükséges második komponenst" képeznek az Ukrajnával kapcsolatos diplomáciában.Leszögezte, hogy Németország nem akar újabb gazdasági büntetőintézkedéseket bevezetni Oroszországgal szemben, de azt mégis meg fogja tenni, ha tovább romlik a helyzet Ukrajnában.

Obama felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkvának latba kell vetnie befolyását a kelet-ukrajnai oroszpárti fegyveres csoportok tevékenységének a beszüntetése érdekében, ez utóbbiaknak pedig haladéktalanul szabadon kell bocsátaniuk az EBESZ megfigyelőit.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter kijelentette: Az európai NATO-tagállamoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat az Ukrajna elleni orosz fellépés fényében.

"Minden NATO-tag részéről megújított pénzügyi kötelezettségvállalást kell látnunk" - hangsúlyozta a Pentagon vezetője, aki szerint az ukrajnai orosz intervenció szertefoszlatta azt a mítoszt, amely szerint Európa mentes az agressziótól.

Hagel szerint a Krím orosz elcsatolása és a többi Ukrajnában végrehatott orosz művelet "a NATO-t megalakulásának céljára" emlékezteti és egy tisztázó pillanat a transzatlanti szövetség történetében. "Nem vehetjük biztosra - Európában sem -, hogy a békét a hiteles katonai elrettentő erő garantálja" - mondta.

Szavai szerint a szövetség tagállamainak azért kell növelniük katonai kiadásaikat, mert Oroszország hosszú távon próbára fogja tenni a NATO célját, az állóképességét és elkötelezettségét.

Az Egyesült Államok az elmúlt két évtized során csökkentette katonai jelenlétét a világban, a 28 NATO-tag közül pedig csak kevesen - Észtország, Görögország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - fordítják ténylegesen GDP-jük 2 százalékát katonai kiadásokra, a szövetségen belüli megállapodás szellemében. (A francia és a török katonai büdzsé kevéssel maradt el el ettől.)

Kedden John Kerry külügyminiszter szintén azt sürgette, hogy azok a tagországok, amelyeknek védelmi költségvetése nem éri el a GDP 2 százalékát, növeljék kiadásaikat az elkövetkező öt évben. Három évvel ezelőtt Robert Gates, a Pentagon akkori vezetője figyelmeztette a szövetségeseket arra búcsúbeszédében, hogy amennyiben nem költenek többet a haderejükre, akkor a NATO-t az a veszély fenyegeti, hogy katonailag kollektíven jelentéktelenné válik.