Moszkvának is árthat a válság
Cameron a konferencián David W Cerny / Reuters |
Mindeközben Putyin fegyverként használja az energiapolitikát, zsarolja a szlovák kormányfőt és másokat is, akik valójában a túszaivá váltak. Elsősorban ezért nem egységesek az uniós tagországok, amelyek közül többen még mindig túlságosan függnek az orosz energiától – hangsúlyozta a veterán amerikai politikus, aki az európai és az amerikai újkori történelem szégyenének nevezte, hogy tulajdonképpen tétlenül szemléljük, amint hét évtizeddel a második világháború után egy európai nemzet polgárait gyilkolják, a területét bekebelezik. McCain kiállt amellett, hogy a kijevi kormányt fegyverszállításokkal – például akna- és gránátvetőkkel, drónokkal – is segítsék, mondván, az ukránok „múlt századi fegyverekkel védekeznek a legkorszerűbb orosz haditechnikával szemben".
Az orosz vezetés az erejét fitogtatja, s közben igyekszik felmérni, mit engedhet meg magának a szomszédjaival és másokkal szemben – vélekedett a panelmegbeszéléseken Linas Linkevicius litván külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy sok embert tévesztenek meg az orosz propagandagépezet manipulációi. Carl Bildt volt svéd kormányfő azt hangoztatta, hogy egységes nyugati fellépéssel lehet a leghatékonyabban gátat vetni az orosz törekvéseknek. Szerinte az ukrajnai konfliktus hosszabb távon árthat Oroszországnak is. Azt sem lehet megjósolni – mondta –, miként alakul a helyzet a szakadár keleti régióban, a Donyec-medencében, ahol a szavai szerint most gengszterek uralkodnak.
Nem köntörfalazott a szlovák államfő sem. – Nemrég még azt hittük, hogy az ukrajnai konfliktus csak apró és múló epizód. Sajnos tévedtünk, miként abban is, hogy századunkban az európai határokat már semmi és senki sem veszélyezteti. A Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai harcok is kijózanítottak bennünket. Hosszú időre befellegzett a stratégiai partnerségnek Putyin Oroszországával, mivel az egyik fél nemzetközi jogot és egyezményeket sértett – jelentette ki Andrej Kiska.
A tanácskozáson egyértelművé vált, hogy az Európai Bizottság által szorgalmazott kötelező menekültkvóták nem jelentenek igazi megoldást, mert az okozatot igyekszik kezelni, nem pedig a hatalmas méretű bevándorlás okait – ezeket Szíria, Líbia és más érintett ország célirányos támogatásával lehet enyhíteni. Többen lényeges előrelépést várnak az illegális migráció, főleg az embercsempész bűnbandák megfékezését célzó földközi-tengeri katonai műveletektől, amelyekről végső soron az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt.
Kikerülhetetlen téma volt az európai energiabiztonság is. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa és egyben alelnöke, Maros Sefcovic rámutatott, hogy a közép-európai országok okultak a 2009-es földgázválságból. – Ma a szlovák–magyar és a csehországi vezeték összekötésével norvég nyersanyaghoz is hozzájuthatunk, s a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminál lengyelországi megépítésével, valamint a további vezetékek összekötésével megnyílik előttünk is a globális piac – vázolta fel a derűlátó forgatókönyvet.