A regionális fejlesztési tárca vezetői, illetve az épületet 2008-ban közvetítőn keresztül megvásárló Viktor Vekszelberg-féle cég, a Renova közötti ügyletet vizsgálva a belügyi tárca korrupcióellenes főigazgatósága bűncselekményre utaló jeleket talált - írja Dmitrij Dmitrijenko, a befolyásos orosz üzleti-politikai lap cikkírója. Beszámolóját kedd este közölte az újság online változata.

A belügyi vizsgálat állásáról Szergej Petrov parlamenti képviselő érdeklődött, a válasz másolatát pedig Alekszej Navalnij, a korrupciós ügyek feltárásáról híres ügyvéd, ellenzéki blogger közölte internetes blogján. Eszerint a belügyminisztérium 2011 decemberében továbbította vizsgálati anyagát az orosz főügyészségnek.

Petrov tavaly nyáron a főügyészséghez fordult panaszával. Ott úgy találták, hogy a költségvetésnek nagyon sokba került a vétel, a vevő érdekei tehát sérültek, ezért utasítást adtak a belügyminisztériumnak, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben, amely most a moszkvai nyomozóhivatalnál van.

A Renovánál elmondták, hogy a vizsgálat során semmilyen követelést nem támasztottak velük szemben. Meg vannak győződve arról, hogy az adásvétel teljesen törvényes volt.

A cikkíró emlékeztet rá, hogy 2008-ban a Renova közvetítő szerepet vállalt a Moszkva központjában, a Krasznaja Presznya 3. szám alatt álló épület továbbadásában. Az orosz regionális fejlesztési minisztérium a 2008. december 10-én és 2009. június 10-én keltezett állami szerződések alapján szerezte meg az épületet 3,5 milliárd rubelért a Renova egy moszkvai cégétől. Utóbbi az azóta megszüntetett Diamond Air luxemburgi céggel kötött ügynöki szerződés alapján közreműködött az adásvételben. A magyar állam 2008-ban a Diamond Air cégnek 21,3 millió dollárért (mintegy 575 millió rubel) adta el a volt kereskedelmi képviseletet.

Alekszej Moszkov, a Renova igazgatótanácsi elnöke a Vedomosztyihoz eljuttatott levelében azt írta, hogy a házat 2005-ben egy üzletközpont felépítésének reményében vették meg, de 2008 végén az orosz kormány kérésére eladták a regionális fejlesztési minisztériumnak. A Renova így „részleges haszonra tett szert (...), amely nem összehasonlítható azzal a profittal, amelyre az üzletközpont megépítése esetén számítottak" - írta.

Az oroszok voltak a leginkább meglepve

Az orosz fővárosban a kormány székháza és az amerikai nagykövetség közelében fekvő Kerki épülete 1982-ben épült orosz állami tulajdonban lévő telken, amelynek egy szovjet–magyar államközi szerződés alapján a magyar állam volt a haszonélvezője. Székely Árpád nagykövet 2005 őszén a bérlő magyar cégekkel közölte: feladatai közé tartozik az ingatlan eladása, mert az kihasználatlan, felújítása túl sokba kerülne, ráadásul diplomáciai státusával össze nem egyeztethető kereskedelmi tevékenységet folytat.

A cégképviseletek szállodaként használták a vendégházat, itt javíttatták autóikat, és a Szovjetunió megszűnése, a kapcsolatok új alapokra helyezése után is próbálták megtartani diplomáciai privilégiumaikat, jóllehet ezekre hivatalosan csak az állami kiküldöttek voltak jogosultak. Az orosz fél azonban sokáig szemet hunyt a helyzet fölött. Egy, az ügyet közelről ismerő forrásunk szerint az oroszok voltak a leginkább meglepve, amikor értesültek az eladási szándékról. – Akár kereskedőházzá is lehetett volna alakítani az ingatlant, német mintára, ha meglett volna a szándék a magyar fél részéről – mondta forrásunk, hozzátéve, hogy az épület állapota sem volt olyan rossz, mint ahogy a külügyben állították, bár elismerte, szükséges lett volna az épület gazdaságosabb kihasználása.

2004-ben végeztek rajta 200 millió forint körüli felújítást, míg az orosz állami vagyonkezelő kilencmillió dollár értékben írt ki felújítási pályázatot a most is üresen álló épületre. Az ingatlanról több értékbecslés is készült: a 2006-os, amelynek alapján eladták, és egy 2008-as, amely már jóval többre taksálta. Az emelkedő moszkvai ingatlanárak ezt csak részben magyarázzák. A kettő közötti különbség a gyanú forrása, bár az 1,8–2 milliárdos felújítási költséget valószínűleg le kellene vonni a hiányzó milliárdokból.

Az épület vevőjét elővásárlási joga alapján az orosz állam jelölte ki. Hivatalosan 2008 márciusában került a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air céghez, majd innen az orosz államhoz. A Kehi elnöke az offshore céggel kapcsolatban Viktor Vekszelberg orosz milliárdos üzletember nevét említette. A Diamond Air már 2005-ben szóba került, bár az eladásról csak 2006-ban született kormányhatározat. A 2008-as zárt tenderen az offshore cég nyert. Bár az eredmény csak októberben vált ismertté, a cég már márciusban átutalta a pénzt.

Az ügylethez a Pénzügyminisztérium hozzájárulására is szükség volt. Az eladással kapcsolatban az Állami Számvevőszék 2009 szeptemberében javasolt vizsgálatot, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig az év novemberében rendelt el nyomozást. Az eladási szándék 2006-ban ugyan ismertté vált – mint arról lapunk beszámolt –, de akkor ez ellen egyetlen szerv, sem ellenzéki párt nem emelte fel a szavát.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly februárban hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Kerki értékesítése miatt. Székelyt, Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezetőjét, Tátrai Miklóst őrizetbe vették, kihallgatták, majd szabadon engedték.

A képviselet korábbi épülete