Moszkvában tárgyalnak az iráni atomról
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Kína, Németország és Irán ismét Teherán atomprogramjáról tárgyalnak. Az elmúlt két hónapban a felek már találkoztak Bagdadban és Isztambulban is, de egyik alkalommal sem sikerült megegyezésre jutniuk. A szakértők szerint áttörő siker most Moszkvában sem várható, ugyanis senki sem hajlandó engedni követeléseiből. Ennek ellenére a nagyhatalmak azt remélik, legalább egy ígéretet sikerül végre kicsikarni Irántól, hogy hajlandóak tárgyalni a konkrét megoldási lehetőségekről.
A hat nagyhatalom azt gyanítja, Irán nukleáris fegyvert fejleszt, Teherán viszont ezt tagadja. Izrael kilátásba helyezte, hogy ha nem sikerül megoldást találni, megtámadja Iránt. A tárgyalások tétje így részben az, hogy sikerüljön elkerülni egy újabb háborút a Közel-Keleten. A hónap elején a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) már bejelentette, hosszadalmas egyeztetések után sem jártak sikerrel, a tárgyalások nem haladtak előre. A NAÜ mindenáron be akar jutni a parcsini katonai létesítménybe, hogy ellenőrizni tudják, Irán nukleáris fejlesztései alkalmasak-e atomfegyver előállítására.
A hat nagyhatalom elsősorban azt akarja elérni, hogy Irán fejezze be a húszszázalékos dúsítottságú urán termelését, a már eddig felhalmozott készleteit exportálja, és zárja be az urándúsításra használt föld alatti bázisát. Mindezekért cserébe a hat nagyhatalom hajlandó segíteni Iránnak az atombiztonsággal kapcsolatos intézkedések megtételében. Ez azonban Teheránnak nem elég. Az iráni kormány ugyanis azt akarja, szüntessék meg az országot sújtó szankciókat, többek között az EU iráni Központi Bankot érintő büntetőintézkedéseit és az olajembargót. Július 1-ig minden, már érvényben lévő olajszerződést fel kell mondani, ez pedig hatalmas veszteséget jelent Iránnak. Már év eleje óta tilos volt új szerződéseket kötni iráni olajcégekkel, emiatt az olajexport ebben az évben negyven százalékot zuhant. Június végén pedig újabb amerikai pénzügyi szankciók lépnek életbe Irán ellen.
Mindeközben kiszivárgott, hogy az év elején Indiában, Thaiföldön és Grúziában izraeli diplomatákat célzó bombatámadások hátterében Irán áll. A titkosszolgálatok szerint ez azt jelzi, ha Izrael fenyegetőzik, akkor Irán sem fog hezitálni. Szerintük eddig tudni lehetett, hogy Irán miért mit csinál, viszont a februári támadások után elég kiszámíthatatlan, mit terveznek még. A merényleteknek csak az lehet a magyarázata, hogy megmutassák, képesek bosszút állni, ha kell. A Guardian szerint a merényleteket több mint tíz hónapig tervezték, egy egész hálózat áll mögötte, azt azonban még nem tudni, ki is irányítja ezt a hálózatot.
