Az enyhülés, a továbblépés, a kapcsolatok már korábban is megfogalmazott "újraindításának" szándéka uralta Szergej Lavrov amerikai tárgyalásait; az orosz külügyminiszternek ez az első washingtoni útja Barack Obama januári beiktatása óta.

"Értékeljük az új amerikai adminisztráció őszinte szándékát a konstruktív kétoldalú kapcsolatok kialakítására" - mondta Lavrov, bírálva a Bush-kormányt, és egyetértve vendéglátójával, Hillary Clintonnal abban: a Grúziával kapcsolatos nézeteltérés nem állhat a fegyverzetkorlátozási tárgyalások útjában.

Amerikai részről is a decemberben hatályát vesztő, 1991-es Start-I szerződés megújítását célzó tárgyalásokban látják a kölcsönös bizalom felépítésének lehetőségét, ami Irán, Irak, a Közel-Kelet, Afganisztán és Pakisztán, valamint Észak-Korea - vagyis a világpolitika legfőbb válságterületei - kapcsán is közelítheti egymáshoz Washingtont és Moszkvát. Lavrov egyelőre megerősítette: országa ellenzi az Iránnal szembeni szankciókat, és továbbra is nyugtalanítják a Közép-Európát (Csehországot és Lengyelországot) érintő amerikai rakétavédelmi tervek.

A két ország szakértői csütörtökön New York-ban, immár második körben ültek tárgyalóasztalhoz a hadászati támadó fegyverek csökkentésének céljával. Dmitrij Medvegyev orosz elnök két hete, az első, római forduló kapcsán külön hangsúlyozta: a Start-I szerződést felváltó új megállapodásban a Start-III szerződésben rögzített szintnél alacsonyabban kell maximálni a két atomhatalom nukleáris arzenáljának mértékét. Sőt nem elég szerinte a nukleáris robbanófejek számának csökkentéséről tárgyalni, hanem az interkontinentális hordozórakéták, a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták és a hadászati bombázók számának mérséklését is napirendre kell venni.

Lavrov útja részben Obama júliusi, moszkvai látogatásának előkészítését is szolgálta. Az elnök, aki fogadta a főkülügyért, megerősítette, hogy Oroszországba készül, és azt mondta: kitűnő alkalom kínálkozik a korábbi feszült kapcsolatok újraindítására. A legújabb, ezúttal a NATO és Moszkva szintjén jelentkező feszültséget - a szövetség grúziai hadgyakorlatát, illetve diplomaták kölcsönös kiutasítását - más orosz illetékesek is igyekeztek tompítani. Dmitrij Rogozin, a NATO-hoz akkreditált orosz állandó képviselő pénteken már elbagatellizálta Lavrov döntését, miszerint a történtek miatti tiltakozásul nem megy el Brüsszelbe a NATO-orosz tanács miniszteri szintű ülésére. Mint mondta, országa kész az előrelépésre.