Moszkva vizitál, a Nyugat kivonul
Dmitrij Medvegyev titkos üzenetével érkezett Damaszkuszba az orosz külügyminiszter kedden. Az orosz nemzeti színekkel díszített tömeg előtt a városon átgördülő Szergej Lavrov és Bassár el-Aszad tárgyalásai utáni nyilatkozatokból kiderült: az eddig a szíriai elnök védelmére kelő Moszkva – amely Pekinggel együtt pénteken vétót emelt a Damaszkuszt elítélő ENSZ BT-határozat ellen – a 11 hónapja dúló polgárháború mielőbbi rendezését kéri az arab országtól.
Az eddig legalább ötezer áldozattal járó zavargások eközben folytatódtak Homszban, ahol a Reuters információi szerint kedden csaknem száz ember életét követelte a hadsereg hivatalosan terroristaellenes akciója. Ellenzékiek hírei 300 halottról számoltak be péntek óta. Hamában is folytatódtak az összecsapások.
– Nyilvánvaló, hogy párbeszédre van szükség a kormány és az ellenzék között – mondta Lavrov, aki szerint Aszad emellett arra is kész, hogy mielőbb népszavazásra bocsássa a készülő új alkotmányt, majd többpárti választást tartsanak az arab országban. – Az alkotmány alapján olyan választás lesz, amelyen a Baasz párt semmilyen előnyt nem fog élvezni – mondta az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek Lavrov. A Szíriába az orosz külső elhárítás fejével, Mihail Fradkovval – egykori kormányfővel – együtt érkező külügyminiszter állítása szerint Damaszkusz visszavárja az Arab Liga megfigyelőit is, akik egy hónapos vizsgálódás után januárban felfüggesztették munkájukat, miután az Aszad-rezsim szerintük semmit nem tett az erőszak megakadályozásáért. Ám a BBC szíriai forrásokra hivatkozva hozzátette: ez nem jelenti, hogy Aszad lemondana hatalmáról, ahogyan azt az Arab Liga határozata követelte, amely az ENSZ BT ülésén végül megbukott javaslat alapját képezte.
A Kremlen nagy a nyomás, hogy kézzelfogható eredményt mutasson fel a találkozó után, hiszen erre hivatkozva vétózott pénteken. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerint az ENSZ BT tekintélyét rombolta az orosz vétó, Angela Merkel német kancellár szerint a határozat zátonyra futtatása sokkoló volt, a brit külügyminiszter, William Hague pedig úgy vélte, hogy Moszkva elárulta a szíriai népet. A francia védelmi miniszter, Gérard Longuet hétfői interjújában az Europe-1 rádiónak kijelentette: „némely politikai kultúrák fenéken billentést érdemelnének”, és nem fogadható el az Aszadhoz hasonló diktátorokkal való együttműködés.
Lavrov a nyugati reakciókat hisztérikusnak minősítette. Visszautasította, hogy Oroszország Aszad érdekeit védené. – Sosem mondtuk, hogy a konfliktust csak Aszad hatalmon tartása mellett lehet megoldani – nyilatkozta az amerikai ABC hírtelevíziónak.
A NATO-tagok fenntartással fogadják Aszad ígéretét a kompromisszumra. Washington bezárta nagykövetségét – az amerikai képviseletet Szíriában egyelőre Lengyelország látja el –, de visszahívta nagykövetét London, Párizs, Róma, Brüsszel és Madrid is. Nyugati vádak szerint Moszkva csupán fegyverszállítási pozícióit védi, miután Szíriával ötmilliárd dollár értékben van Oroszországnak érvényes szerződése. (Igaz, korábban a szállításért felelős Roszoboronexport korábbi feje, Szergej Csemezov is egyértelművé tette: az üzleti érdek nem mellékes.)
Ugyanakkor a líbiaihoz hasonló külső katonai beavatkozástól tartó Moszkva és Washington álláspontjának közeledését jelezheti, hogy az amerikai elnök kijelentette: fontos, hogy a konfliktust külső erők nélkül oldják meg.
