Elfogadhatatlannak minősítette az ellenzéki tüntetők ellen folytatódó, erőszakos szíriai kormányzati fellépést Barack Obama amerikai elnök, és újra a hatalomból történő távozásra szólította fel Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányát. Obama II. Abdalláh jordániai királlyal biztonsági és gazdasági kérdésekről a washingtoni Fehér Házban kedden folytatott megbeszélése után nyilatkozott erről a sajtónak. Jordánia az Egyesült Államok egyik legszorosabb közel-keleti szövetségese, egyben Szíria szomszédja.

Obama üdvözölte, hogy a jordániai uralkodó az arab államfők közül elsőként szólította fel távozásra Aszad elnököt. Hozzátette, hogy Washington továbbra is szoros egyeztetést folytat Jordániával olyan nemzetközi nyomásgyakorlás megteremtése érdekében, amely meghátrálásra késztetné a szíriai kormányzatot, hogy megkezdődhessen a demokratikus átmenet. Az amerikai elnök szoros együttműködést ígért Jordániával annak érdekében is, hogy Izrael és a palesztinok „komoly" béketárgyalásokat folytassanak. Izraeli és palesztin tárgyalók januárban három találkozót is tartottak Jordániában, de egyelőre kevés a jele az előrelépésnek. Abdalláh király ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az izraeli-palesztin megbeszélések még korai szakaszban vannak.

Ezzel párhuzamosan Oroszország jelezte, nem hagyja, hogy Szíriában katonai beavatkozásra kerüljön sor, akkor sem, ha erre az ENSZ BT rajta kívül felhatalmazást adná. Szergej Lavrov külügyminiszter a bejelentés után felajánlotta, hogy országa közvetítő szerepet játszik a szíriai rendezésben, és kész fogadni Oroszországban a szembenálló feleket. Az orosz diplomácia vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a líbiai forgatókönyv nem alkalmazható egyetlen más országra sem. Lavrov kijelentette, hogy Oroszország nem sért meg semmilyen nemzetközi megállapodást szíriai fegyverszállításával. A tájékoztatón ugyanakkor megengedhetetlennek nevezte a fegyverszállítást a szíriai ellenzéknek, a szélsőségeseknek.

Lavrov Iránnal kapcsolatosan kijelentette: az egyes országok által Teheránnal szemben alkalmazott büntető intézkedések nem segítik az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szabályozó rendszer erősítését. Véleménye szerint a szankciók célja az, hogy a gazdaság „fojtogatásával" elégedetlenséget szítsanak a lakosság körében. Amennyiben az Európai Unió embargót rendelne el az iráni olajexportra, az rontaná a tárgyalási esélyeket - figyelmeztetett Lavrov. Az orosz diplomácia vezetője óvott az egyoldalú szankcióktól bármilyen ország esetében, mondván, hogy az aláássa az ENSZ Biztonsági Tanácsának tekintélyét.

Moszkva szerint minden lehetőség megvan arra, hogy a hatok (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) és Irán felújítsa a tárgyalásokat az atomprogramról. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Moszkva ezen dolgozik. Lavrov úgy vélte: egy esetleges, Iránra mérendő katonai csapás katasztrofális következményekkel járna. Menekültáradat öntené el Azerbajdzsánt és Oroszországot, de ami még súlyosabb, tovább szítaná a szunnita-síita ellentéteket.

Washington és Moszkva kapcsolatait értékelve a külügyminiszter remélte, hogy az Egyesült Államok mégis figyelembe veszi az orosz aggodalmakat az európai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatosan. Hozzátette, hogy egyre fogy az idő az ellentétek kiküszöbölésére. Lavrov hangsúlyozta azonban, hogy nincs hidegháború, a két ország nem ellensége egymásnak.

Az orosz külügyminiszter mindazonáltal követelte, hogy Washington érvénytelenítse Oroszországra vonatkozóan az úgynevezett legnagyobb kereskedelmi kedvezmény tartós megadását tiltó Jackson-Vanik törvénykiegészítést. Ellenkező esetben Moszkva nem teljesíti az USA-val kapcsolatban kereskedelmi világszervezeti tagságából eredő kötelezettségeit - figyelmeztetett Lavrov. Barack Obama tavaly novemberben sürgette a kongresszust, hogy érvénytelenítse Oroszországra vonatkozóan az 1974-es Jackson-Vanik törvénykiegészítést. A rendelkezés azokat az államokat hivatott sújtani, amelyek korlátozzák polgáraik szabad utazását.